Mint mondta, ez több dologból adódik össze: egy 19 százalékos minimálbéremelkedés, ami felmegy 93 ezer forintra, van egy elvárt béremelkedés, ami 108 ezer forint, és az adójóváírás kivezetéséből adódó béremelési elvárás, ami a 216 806 forint alatti bérek emelését jelenti.
Ez együttesen nagyon erős terhet jelent a vállalkozóknak, hiszen az megszokott volt, hogy az inflációnak megfelelően emelték a béreket, ez azonban nagyobb arányú, miközben a cégek teljesítménye érdemben nem növekszik.
Becslése szerint a cégek nagyjából fele tudja majd a bérkompenzáció költségeit kigazdálkodni. Vannak olyan iparágak, ahol ez komoly problémát jelent (ahol magas az élőmunkateher, és alacsony a bérjövedelem szintje), ilyen a textilipar, a mezőgazdaság, az építőipar.
Egészen biztos, hogy ez a foglalkoztatás ellenében hat, biztos, hogy lesz létszámleépítés, erősödik a feketemunka és a részfoglalkoztatás – prognosztizálta Parragh László.
Hangsúlyozta: a munkahelyteremtés mellett a munkahelyek megőrzése is nagyon fontos, és ez a jelentős béremelkedés munkahely-megőrzési kockázatokkal is jár. Munkahelyet egy növekvő gazdaság tud teremteni, az állam erre nem képes. Ezért az kellene, hogy a
kormányzati programokat hajtsák végre. Hogy a MÁV-ot alakítsák át, hogy a BKV tényleg működjön, hogy az uniós pénzek valóban kimenjenek a gazdaságba, hogy az építőiparban megjelenjenek beruházások. Azok a kormányzati programok, melyek stratégiai szinten létrejönnek a nemzetgazdasági tárcánál, működőképesek, össze lehet őket rakni, de ezeket le kellene bontani a mindennapok szintjére. Programok, akciótervek szükségesek, és ma ez nem látszik – érvelt a kamarai elnök.

