A vállalati hitelállományra vonatkozó, 2013. III. negyedévi adatok jelzik a program hatását: ekkor a forinthitelek állománya az előző negyedévhez jelentősen, 512 milliárd forinttal (azaz mintegy 20%-kal) nőtt. Ugyanakkor – részben a hitelkiváltások hatására – a devizahitelek állománya 8%-kal zsugorodott. A negyedik negyedévi adatok egyfajta negatív korrekciót jeleznek: ekkor ugyanis a forint és a devizahitelek állománya is csökkent (3 illetve 6%-kal). Történt mindez annak ellenére, hogy az NHP novemberben elindult második szakaszára jelentősen bővítették a felvehető hitelek felhasználási körét, s növelték a maximálisan igénybe vehető összeget is. Az MNB vezetői a jövőt illetően derűlátóak, szerintük a hitelkereslet az idei második negyedévtől újból növekedni fog.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2014 februárjában reprezentatív felmérést végzett a feldolgozóipari, az építőipari, a kereskedő és az üzleti szolgáltató vállalkozások körében. Az 1124 válaszadó cégvezetőtől a Növekedési Hitelprogrammal kapcsolatos tapasztalataik és jövőbeni szándékaik iránt érdeklődtünk.
A válaszadó cégek közül minden nyolcadik vett részt a hitelprogramban. A 20 fő alatti cégek 5%-a, a 21 és 50 fő közöttiek 19%-a, az 51 és 150 fő közöttiek 18%-a, a 151 és 250 fő közöttiek csaknem negyede jelezte a részvételt. A legkisebb vállalkozások tehát csak
alacsony arányban vettek részt a programban, e jegybanki eszköz kedvező hatása inkább a nagyobb cégeknél csapódott le. A központi körzetben kisebb az érdeklődés az NHP iránt (a válaszadók 8%-a jelezte a részvételt), mint vidéken (15%). Az ipar és a kereskedelem terén nagyobb volt az érdeklődés (13 és 16%), mint az építőipar és az üzleti szolgáltatások terén (egyaránt 9-9%). A legmagasabb részvételi arányokat a textil és ruházati (22%), a fa-, a vegy-, a gumi- és a műanyagipar (egyaránt 25%) valamint az épület-üzemeltetés területéről (28%) jelezték.
A hitelcélok közül a korábbi hitelek kiváltása kapta a legnagyobb hangsúlyt, mégpedig különösen nagyot az 51 és 250 fő közötti (44%) valamint a nyugat-magyarországi cégek körében (46%). A forgóeszköz-állomány bővítése inkább a 20 fő alatti (36%) és a kereskedő cégek (34%) körében volt különösen népszerű cél. Fejlesztések finanszírozását a mintaátlagnál nagyobb arányban valósították meg az iparvállalatok illetve az üzleti szolgáltatás területén működő cégek (36 illetve 46%).
Az NHP által korábban nem érintett cégek 10%-a biztosan, 16%-a valószínűleg a
közeljövőben részt venne benne. A program iránti érdeklődés tehát nyilvánvalóan jelen van, sőt növekvő tendenciát mutat a hazai vállalati szférában. A „valószínűleg” válaszok magas aránya mindazonáltal a jövőt illető jelentős bizonytalanságra is utal. A programban biztosan részt venni kívánó cégek aránya kiemelkedően magas az üzleti szolgáltatások terén (25%). A vidéki cégek körében a jövőben is nagyobb érdeklődés várható az NHP iránt, mint a fővárosban és környékén.
A hitelezési célok körében egyértelmű eltolódás várható a pótló és a bővítő beruházások irányába, a korábban felvett hitelek kiváltásának illetve a forgóeszköz-állomány bővítésének rovására. Ez összhangban a GKI korábbi, iparvállalatok körében végzett felméréseivel, mely szerint a gépcserék elmaradása miatt növekszik a kisebb, pótló beruházásokat tervező cégek köre. A bővítő fejlesztések iránti érdeklődés relatív súlya is növekedetett, ami a beruházási szándékok „mocorgására” utal.
A rendelkezésre álló adatok szerint a jegybank Növekedési Hitelprogramjának hatása a vállalati hitelezés egészére viszonylag csekély. A program első szakaszában inkább a pénzügyi gondok enyhítésén volt a hangsúly, semmint a fejlesztések finanszírozásának támogatásán. A GKI felmérésének eredményei a program iránti vállalati érdeklődés várható szerény növekedésére utalnak.
