Aztán egyszer csak elkezdődött, és drágábbak lettek a nassolni valók meg az energiaitalok. Úgy tűnik, a többség magában hőbörög, még nevetni sem volt kedvünk.
Szeptember 1-jén lépett hatályba a kezdetben hamburger- majd chipsadó néven ismert népegészségügyi termékadó. A szakmai és érdekvédelmi szervezetek alapvetően egyetértenek az adóforma céljával, az internetezők többsége azonban csak a kormány újabb szigorításának érzi.

Megvizsgáltuk a ’hamburgeradó’ ’chipsadó’ és ’népegészségügyi adó’ kulcsszavak alakulását, hogy képet kaphassunk, milyen visszhangja van a közösségi médiában az új adóforma bevezetésének.

Hétezer bejegyzés (ebből több mint 3000 hír és további 2500 hírmegosztás) született 2011. február 10-e, az első bejelentés óta. Akkor még egyértelműen hamburgeradónak hívták a törvényjavaslatot, és láthatóan kevesebben foglalkoztak vele, mint a második bejelentés (június 21.) alkalmával. Az idősorról leolvasható, hogy főleg a hírekre reagáltak a felhasználók a chipsadóval kapcsolatban, ez a téma önmagában nem generált kommenteket, vagy tartalmakat. A legtöbb bejegyzés egyszerű, kommentár nélküli hírmegosztás a Facebookon és a Twitteren. A törvény életbelépésének napjaiban augusztus 31 – szeptember 2. között keletkezett a legtöbb állapot-frissítés, vagyis olyan bejegyzés, amelyet nem egy hírrel kapcsolatosan írt a felhasználó.

A források megoszlásán is megfigyelhető a trend: a híroldalakra felkerülő tartalmakat a Facebookon osztják tovább az emberek:

Ha belepillantunk a bejegyzések szövegezésébe, kirajzolódik, hogy a chipsadótól félünk, mert drágulnak a kedvenceink, nevetünk, ha kifigurázza valaki a törvénykezést és haragszunk a kormányra, és a politikusokra, mert megint mindent ők rontanak el, ami jó. És mindeközben pontosan tudjuk, hogy egészségtelen, amit csinálunk… (A közösségi média vizsgálatáról részletesen az Élelmiszer Akadémián, október 27-én.)