Becsült olvasási idő: 2 perc
Hőség, ózon, száradás

A napok óta tartó hőség, illetve erős napsugárzás hatására több városban is emelkedett a talaj közeli ózon koncentrációja, ezért az elmúlt 24 óra mérési adatai alapján tizenöt hazai város levegőjét a "kifogásolt" kategóriába sorolta az Országos Környezetegészségügyi Intézet által elkészített napi elemzés – közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szerdán a Facebook-oldalán.

Szerdára virradóra megdőlt a napi legmagasabb minimumhőmérsékleti rekord, Pécs-Árpádtetőn hajnalban 23,8 Celsius-fokot mértek - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa az MTI-vel. A meteorológus azt is elmondta, hogy szerda délután, s a következő napokban további rekordok is megdőlhetnek.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerdára már az egész ország területére a legmagasabb fokú, piros figyelmeztetést adta ki a tartós hőség miatt. Országszerte 27-30 fok körüli napi középhőmérsékletre lehet számítani. A maximumhőmérséklet várhatóan 35 és 40 fok között alakul.

Az ózonszint megugrott

Az ÁNTSZ tájékoztatás szerint a talaj közeli ózon másodlagos szennyező, amely elsődleges szennyezőanyagokból a napsugárzás hatására úgynevezett fotokémiai úton képződik. A kiindulási szennyezőanyagok közé tartoznak a gépjárművek kipufogógázaiból származó nitrogén-oxidok és illó szerves vegyületek, valamint az oldószerek. A nitrogén-oxidokból napsugárzás hatására ózon képződik, amely a fotokémiai szmog egyik indikátor paramétere.
Az ózon kellemetlen szagú, izgatja a szemet és a légzőszervek nyálkahártyáját, súlyosbítja a krónikus betegségeket, elsősorban a hörghurutot és az asztmát. Egészséges embereknél is a hosszabb ideig tartó fizikai munka jelentősen csökkenti a tüdőfunkciót, amit émelygés, hányinger, köhögés, mellkasi fájdalmak kísérhetnek. Az ózon a légzőszervek gyulladását is kiválthatja. Pollenallergiás betegek tüneteit jelentősen súlyosbíthatja a magas ózonkoncentráció - írta az ÁNTSZ. 

Kínlódik és szárad a kukorica - százmilliárdos a kár

A kukorica esetében a tönkrement termés már most elérheti a kétmillió tonnát, a 6 millió tonnás eredmény elérése sem tűnik biztosnak – mondta a Világgazdaságnak a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.

Vancsura József a lap szerdai számában kifejtette: a kiesés még a csökkenő terményárak mellett is jelentős árbevétel-elmaradást jelent a gazdáknak. A jelenleg a piacon érvényes, 45 ezer forint körüli tonnánkénti árat alapul véve a hőhullám okozta kiesés elérheti a 90 milliárd forintot, sőt, ha továbbra is fennmarad a jelenlegi csapadékmentes, forró időjárás, meg is haladhatja azt.

A napraforgó esetében is biztosra vehető a kár, ám annak mértékét ma még nehéz lenne megjósolni – tette hozzá. Magyarország idei kukoricatermése nem lesz több 6 millió tonnánál – jelentette ki a lapnak Raskó György agrárközgazdász is, aki szerint a hőség, és a csapadék hiánya hetente egymillió tonnával csökkenti a várható terméseredményt.

Az agrárközgazdász szerint a szárazság a tejtermelésre is rossz hatással lesz. "Már most látszik, hogy az elszáradt kukoricából nyert siló beltartalmi értéke sovány lesz, ez pedig később, jövőre, tükröződni fog a tej árában is, valamint tovább csökkenhet a tejtermelés Magyarországon" – tette hozzá.