Összesen 216 ezer hektárt borít belvíz, 14 megye 82 településén folyik védekezés. A tavasz ezen a héten lassú hőemelkedéssel érkezik, némi, de az elmúlt hetekhez képest jóval kisebb csapadékmennyiséggel. Ennyi a jó hír.
Rosszabb, hogy egyre többen emlegetnek élelmiszerár-emelkedést, a belvízre és a mezőgazdasági munkák 2-3 hete csúszására hivatkozva. Hogy ezek mennyire megalapozottak, az kérdés, és az is marad jó néhány hétig. Ez ugyanis attól függ, hogy a környező országokban mekkora a késői tél miatti kár, illetve itthon, milyen gyorsan tavaszodik a következő hetekben. Ha gyorsabban, akkor a vegetáció behozhatja a lemaradást, egy április végi vetés sem a kukoricában, sem a napraforgóban nem jelent rendkívüli állapotot, sőt, inkább visszatérést a korábbi évtizedek gyakorlatához. Más kérdés, hogy akad olyan növényi kultúra, amelyben nem lehet pótolni a kiesett időt, ilyen a zöldborsó fajták egy része. A gazdák egyébként, ahogy lehet képesek a gépi földmunkákat, gyomirtózást, fejtrágyázást vetést elvégezni, abban sem traktor, sem más berendezés hiánya nem okozhat fennakadást.
A Vidékfejlesztési Minisztérium múlt heti bejelentésének értelmében a kárenyhítő alapot a belvízkárok enyhítésére is fordíthatják a gazdák, ám a szakértő véleménye szerint a termelésből ideiglenesen kieső területek, illetve az esetlegesen alacsonyabb termésátlagok így is hatással lehetnek a terményárakra. Ennek pontos mértékét azonban nagyon nehéz megbecsülni, mivel a mezőgazdasági termékek árát csak kisebb mértékben befolyásolja a hazai piac, a világpiaci folyamatok már annál inkább.
A VM szerint megalapozatlan, áremelésről beszélni
Több olyan politikai vagy szakértői vélemény látott napvilágot az elmúlt időszakban, amelyek szerint a tavaszi mezőgazdasági munkák későbbi megkezdése a belvíz vagy a csapadékos, hideg időjárás miatt önmagában árnövelő hatásúak.
A Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai álláspontja szerint ugyanakkor jelen pillanatban teljesen megalapozatlan azt állítani, hogy a belvíz önmagában terményár vagy élelmiszer áremelést eredményezne.
A hazai gabona termelői árakat alapvetően a világpiaci árak alakítják, melyet számos trend és hatás befolyásol – így többek között a terméseredmények alakulása.
Kétségtelen, hogy a csapadékos időjárás miatt két-három hetes késéssel kell számolni a tavaszi munkálatok elvégzésében, Kétségtelen az is, hogy a 101 ezer hektár elborító belvíz miatt eddig 9 ezer hektárral csökkent véglegesen az 1,647 millió hektáros őszi vetésterület. Az időjárás remélt kedvezőbbre fordulása esetén ez a kiesett idő a területek jelentős részén még behozható, elkerülve a jelentősebb hozamkiesést a tavaszi vetésű növények esetében. A tavaszi talajmunkák csúszása a kora tavaszi vetésű növényeknél természetesen gondot okoz, elsősorban a zöldborsóban számolhatunk jelentős „károkkal”. A borult időjárás miatti fényhiány a hajtatásban és a palántanevelésben jelent további problémát.
A március közepi fagy a csonthéjasokat, elsősorban a kajszit és az őszibarackot károsította néhány térségben. A terméskiesés mértékét virágzás és terméskötődés után lehet majd megállapítani, így a fagy hazai árakra való kihatását is akkor lehet majd megbecsülni.
Jelenleg az USDA (United States Department of Agriculture), illetve az IGC (Nemzetközi Gabonaszövetség) előrejelzései pozitív képet festenek a 2013-as terméseredmények tekintetében, mely nem ad okot aggodalomra a világpiaci árak emelkedése tekintetében. Az IGC február végi világpiaci kitekintésében globálisan 682 millió tonna termést prognosztizál, ami 4%-os emelkedést jelent a 2012/2013. évi szezon kibocsátásához képest. Az IGC a 2012/2013. gazdasági évre vonatkozóan a kukorica globális vetésterületének 0,6%-os bővülését becsüli, így 172,5 millió hektáron kerülhet kukorica-vetőmag a talajba. A fenti adatok befolyásolják leginkább a hazai gabona- és takarmányárakat.
A mezőgazdasági termelői árak, az élelmiszerárak alakulása jóval bonyolultabb annál, minthogy egy termelési-időjárási problémából valamennyi élelmiszertermékre gyártsunk megdönthetetlennek tűnő „jóslatokat”.
