A 9. Hungalimentaria konferencia programját az előző évek hagyományait követve alakítottuk ki az élelmiszer-, takarmány-előállítás, -forgalmazás és ellenőrzés területét átfogó előadások és poszterek elfogadásával. A konferencia mottója „kockázatbecslés, önellenőrzés, élelmiszerbiztonság”. A programba illesztett plenáris és szekció előadások, poszterek szerzői az e témakörhöz tartozó újdonságokat, gyakorlati tapasztalatokat adták át a hallgatóságnak.

A nyitó plenáris előadást a Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára helyett Gyaraky Zoltán főosztályvezető tartotta az élelmiszerlánc ellenőrzésének legújabb átszervezésének előzményeiről, az ellenőrző szervezet működési rendszeréről. Az önellenőrzés, a gyártó felelősség és kockázatviselés összefüggéseit az egyik legnagyobb hazai húsüzem minőségirányítási vezetőjének tolmácsolásában halottuk.

A globalizált világ egyik legelismertebb tudományos szervezete, az ILSI (International Life Science Institute) európai intézete Brüsszelben működik. Az intézet tudományos munkájáról, az élelmiszerbiztonság fenntartásában betöltött szerepéről a 2012-ben kinevezett, új tudományos igazgató – a KÉKI egykori főigazgatója – Bánáti Diána beszélt. A plenáris előadásokat az élelmiszerekben található zsírsavak transz módosulatainak élettani hatásának elemzésével kapcsolatos előadással zárjuk.

A konferencia a plenáris előadásokat követően kémiai analitikai, mikrobiológiai, molekuláris biológiai és jogi szekciókban folytatódott tovább.

A kémiai analitikai szekcióban az egészségre ártalmas, úgynevezett nem-kívánatos anyagok analitikai módszereinek fejlesztéséről, bizonyos, az utóbbi hónapokban a közfigyelem központjába került vegyületek vizsgálatáról volt szó. Feltehetően a klímaváltozás miatt számolnunk kell azzal, hogy a hazai mezőgazdasági területeken is felléphet az aflatoxinok képződése, amelyek közül az aflatoxin B1 a kérődzők tejében aflatoxin M1-ként jelenhet meg. Izgalmas volt a Fuzárium gombák által termelt fumonizin toxincsaláddal foglalkozó előadás is. Jelenleg csak a FB1 és FB2 toxinokra létezik érvényes határérték. A vegyületcsaládba tartozó több mint száz toxinnal kapcsolatban aggasztóan kevés a szakma ismerete.
A modern agrotechnika nem nélkülözheti a kémiai növényvédelmet. A mezőgazdasági terményekben több százra tehető a kimutatható, akár törvényesen, akár az illegálisan használt peszticid-maradékok száma. Meghatározásukhoz  sok-komponenses analitikai módszerekre van szükség. A multi-reziduális elemzések nehézségeiről, örömeiről, minőségbiztosításáról két előadónk is beszélt.
Rendezvényünkön az élelmiszereinkben található allergének analitikájáról és bizonyos csomagolóanyagok migránsainak vizsgálatáról is hallottunk előadást.
Az élelmiszer-összetevők analitikai módszerei között szó volt új élelmiszeripari technológiákkal előállítható adalékanyagról, a magyar pálinka aroma-összetevőinek ellenőrzéséről. Szintén érdekes téma volt bizonyos élelmiszerek hőkezelése során fellépő hőtani tulajdonságok elemzése, egy élelmiszeripari triglicerid jelenlétének kimutatása és a „folyékony kenyér”, a sör tápértékének meghatározása.

A konferencia molekuláris biológiai szekciójában az élelmiszerek összetevőiben található DNS-szakaszok analitikájáról értekeztünk. Többek között a polimeráz-láncreakción (PCR) alapuló DNS-analitika lehetővé tette, hogy az egykor hagyományos mikrobiológia nagyműszeres módszerekkel legyen kiegészíthető. A mikroorganizmusok azonosítása a PCR alkalmazásával nemcsak pontosítja, hanem számottevően gyorsítja a mikrobiológiai elemző munkát. A ribonukleinsavakat vizsgáló módszerek természetesen fajta-azonosításra, eredet-meghatározásra is alkalmas, ahogyan az a MANGFOOD program eredményeiről beszámoló referátumból ki is derült.

A mikrobiológiai szekció a fentebb említett okoknál fogva egyre kevésbé válaszható el a molekuláris biológiától és a műszeres analitikától. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az egyik legmodernebb tömegspektrometriás technika (HPLC-TOF-MS) alkalmazása a mikrobiológiában.. Kiemelt fontosságú az élelmiszeripar termékeinek mikrobiológiai vizsgálata provokatív módszerekkel: a termékeket laboratóriumi körülmények között patogénekkel fertőzik és vizsgálják a veszélyes mikróbák életciklusait az egyes élelmiszerekben. A termelés és forgalmazás egészségügyi körülményeit fertőtlenítő szerek használatával is javítani lehet. E készítmények hatékonyságának vizsgálata volt a szekció egyik előadásának témája. Az előadások sorából természetesen a vezetékes élelmiszer, az ivóvíz mikrobiológiai minősége sem maradhatott ki.

A jogi szekció előadásai nemcsak a száraz paragrafusok emlegetésével zajlottak. E szekcióban kaptak helyet a minőségbiztosítással foglalkozó prezentációk és a precíz mintavétel fontosságát elemző referátum is.
Hallottunk az átszervezett élelmiszer-ellenőrző hatósági rendszer lényegéről és arról, hogyan működik együtt az ellenőrzésben érdekelt két főhatóság: a Közigazgatási és Igazságügyi (KIM) valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM). A program az élelmiszerek jelölésével, bizonyos védjegyek, tanúsítási rendszerek dokumentumainak használatának szabályairól, valamint egy kockázatbecslésre kidolgozott számítógépes program alkalmazásáról szóló előadásokat is tartalmazott. Beszéltünk az élelmiszeripari gépek, berendezések higiéniai követelményeiről, az élelmiszerjog háttér tevékenységéről az EU kockázatbecslési tevékenységéről, valamit a bio-termékek ellenőrzésének gyakorlatáról is.

A konferencia az ott kiállító cégek számára külön kiállítói szekciót biztosított, ahol a cégek szakemberei ismertették legújabb termékeik az élelmiszer- és takarmány-analitika területén való alkalmazhatóságát.

A konferencia Szervező Bizottsága a beérkezett előadási javaslatok egy részét poszter formában fogadta el. A konferencián poszter-vezetést is szerveztünk, ahol a paravánokra kihelyezett, 11 db, grafikusan feldolgozott  tudományos dolgozat áttekintése mellett 5-5 perces ismertetőt tarthattak a tudományos munkák szerzői. A konferenciát egy kerekasztal beszélgetéssel zártuk, amelynek során az élelmiszer-lánc ellenőrzésében, és vizsgálatában érdekelt vezetők válaszoltak a hallgatóság szóbeli, vagy SMS-ben feltett kérdéseire.