hero
„Igazi értékláncot képvisel”
Fennállásának 30. évfordulóját ünnepelte a Magyar Sörgyártók Szövetsége.

A Sörszövetség és annak tagjai immár három évtizede elkötelezett szereplői a magyar  gazdaságnak. Bár az egy főre eső magyar sörfogyasztás az alapítást követő 8 évben 100 literről 80 literre, majd napjainkra 64 literre csökkent, az iparág költségvetési hozzájárulása a 2000. évi 45 milliárd forintról 2021-re 78 milliárd forintra nőtt.  

A kerekasztal-beszélgetéssel egybekötött ünnepi eseményen a négy legnagyobb magyar sörgyártó mellett az Európai Sörgyártók Szövetségének főtitkára is megszólalt. A Sörszövetség elmúlt harminc évében meghatározó szervezetek vezetői ugyan nehézségekről számoltak be, de bizakodóak voltak a magyar söripar jövőjével kapcsolatban, és az eseményen hangsúlyozták: a tradíciók megőrzése mellett a folyamatos termék- és gyártásfejlesztés az iparág további fejlődésének záloga.  

A képen balról jobbra: Békefi Gábor, Vuleta Zsolt, Pierre-Olivier Bergeron, dr. Kántor Sándor, Marcin Burdach, Nikos Zois 

A panelbeszélgetésen részt vett Vuleta Zsolt (Borsodi Sörgyár Kft.), Marcin Burdach (Carlsberg Hungary Kft.), Békefi Gábor (Dreher Sörgyárak Zrt.) és Nikos Zois (Heineken Hungária Zrt.), valamint az Európai Sörgyártók Szövetségének főtitkára, Pierre-Olivier Bergeron. A moderátor dr. Kántor Sándor a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója volt.

A hazai piaci tendenciákról a magyar szövetség igazgatója elmondta, hogy az első négy hónapban folytatódott a szuperprémium és prémium sörök előretörése, forgalmuk a tavalyi bázishoz képest 20-30 százalékkal nőtt. Ha nem is ilyen mértékben, de két számjeggyel nőtt az ízesített és ízesítettlen alkoholmentes sörök eladása is. Ezzel a prémium kategória már a teljes forgalom 30 százalékát adja, az alkoholmentes sörök pedig stabilan az 5 százalékát.

Pierre-Olivier Bergeron, Nikos Zois, dr. Kántor Sándor,  Vuleta Zsolt, Marcin Burdach, Békefi Gábor

A beszélgetés résztvevői hangsúlyozták, hogy az elmúlt két év válsága után az újabb háború szülte nehézségek is súlyos terheket rónak az ágazatra. Az energiaárak és az alapanyaghiány minden szereplőt érintenek. Pierre-Olivier Bergeron az Európai Sörgyártók Szövetségének főtitkára elmondta, hogy a sörgyártás nettó gyártási költségei idén két és félszeresére emelkedtek. Kiemelte, hogy az EU elsődleges feladata most a belső piac védelme, különösen, ami az alapanyagokat illeti. A főtitkár hozzátette, hogy az EU-s döntéshozók abszolút innováció-teremtőnek tartják a söripart.  

Ugyanakkor Nikos Zois a Heineken Hungária Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a válság mindig új dinamikát hoz az üzleti életbe. A vezérigazgató kiemelte, hogy többféle forgatókönyvet is kidolgoztak a válságra, illetve, hogy nagy előny ebben a helyzetben a kiterjedt nemzetközi vállalatnál való munka, mivel az egyes országokban működő cégek tudják egymást segíteni.  

Fókuszban a beszerzés

Békefi Gábor a Dreher Sörgyárak Zrt. vezérigazgatója a pandémiát és a mostani háborús nehézségeket összehasonlítva úgy fogalmazott, hogy míg az elmúlt két év válsága elsősorban a logisztika területét terhelte meg, addig most inkább az értékesítésben érvényesülő árnyomás az elsődleges. Míg a járványidőszak alatt az elsődleges megoldandó feladatként az ellátási lánc szakadási pontjainak befoltozását jelölte meg, addig most a gyártók elsősorban a csomagolóanyag, és az alapanyag hiányával szembesülnek, valamint, hogy a beszállítói árak teljesen kiszámíthatatlanok. 

Vuleta Zsolt a Borsodi  Sörgyár Kft. ügyvezető igazgatója ehhez azt tette hozzá, hogy a mostani nehéz döntéseket normális esetben sok év alatt hozzák meg. Az elmúlt években nem a beszerzés volt a fókuszban, ma azonban igen, az alapanyagok hiánya alapvetően rendezi át a cég működési struktúráit, így sokkal rugalmasabbnak kell lenni a döntéshozatalban és sokkal több operatív döntést is kell meghozni az új válsághelyzetben.

A kézműves sörök térhódításával kapcsolatban Marcin Burdach a Carlsberg Hungary Kft. vezérigazgatója elmondta, hogy nem tartják versenytársaiknak a kisüzemi főzdéket, sokkal inkább hálásak azoknak a fogyasztói edukációban megtett lépéseikért. Ahogy fogalmazott így egyszerűen nagyobb lett a torta. 

Egybehangzóak voltak a vélemények azzal kapcsolatban is, hogy nem annyira a keserű ízvilág határozza meg a jövő trendjeit, sokkal inkább a frissítő; az alkoholmentes, és az egészséges termékek. Elhangzott az is, hogy itthon az éves 64 literes fogyasztást az alkoholmentes és más kategóriák növekvő erősödése tartja moderált szinten. 

30 év sikerei

Arra a kérdésre, hogy a ki-mit tart az elmúlt 30 év legnagyobb sikerének, az Európai Sörgyártók Szövetségének főtitkára elmondta, hogy „sikerült tiszteletreméltó iparággá alakítani a söripart az ital kategórián belül, valamint, hogy az nem csupán élvezeti értéket képvisel, hanem nagy mértékben járul hozzá a gazdaság fejlesztéséhez. Igazi értékláncot képvisel a sörszektor” – mondta. 

Az ünnepi esemény a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban valósult meg 

Kántor Sándor az évforduló kapcsán hangsúlyozta, hogy a sörszövetség és annak tagjai elkötelezett szereplői a magyar gazdaságnak, legyen szó foglalkoztatásról, gyártásfejlesztésről, fenntarthatósági vállalásokról. Utóbbi kapcsán kiemelte, hogy a szövetség tagjai 2010-ben elindították a magyar Returpack Kft. szabadalmán alapuló italdoboz-visszaváltási rendszerüket, és a magyar sörgyárak mára már évi 100 millió sörösdobozt gyűjtenek össze, ami a hazai alumínium italosdoboz begyűjtés és újrahasznosítás oroszlánrészét adja.

Hogy mit hoz, illetve mit hozhat a holnap ágazati szinten:

„A Magyarországon működő legnagyobb sörgyártók elmúlt harminc évben látható fejlődése jól mutatja, hogy a magyar élelmiszer ágazaton belül a sörgyártásnak meghatározó szerepe van, különös tekintettel az ellátás- és a foglalkoztatás biztonságára. A széles termékválaszék és a magas, európai minőség biztosítják a vállalatok jelenét, a folyamatos  termék- és gyártásfejlesztés pedig garantálják az ágazat jövőjét” – summázta a  beszélgetést a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója, dr. Kántor Sándor.  

1992-ben a hazai sörgyártás legfontosabb szereplői – a bőcsi, a komáromi, a kőbányai, a  soproni és a pécsi sörfőzdék vezetői – elhatározták, hogy egy szakmai szövetséget  formálva, együttes erővel képviselik az iparág érdekeit. Ezért 30 évvel ezelőtt létrehozták  a Magyar Sörgyártók Szövetségét, aminek mai tagjai: a Borsodi Sörgyár Kft, a Dreher  Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. és a Carlsberg Hungary Kft.