– A kertészetben arról nevezetes a cseresznyepaprika, hogy olyan enzimeket termel, amelyek miatt a lisztharmat fertőzés nem tud kialakulni a növényben. Ezek az anyagok a humán gyógyászatban is nagy szerepet játszhatnak. Ha egy „behatoló" próbálja gátolni a sejt működését, akkor úgynevezett oxigéngyökök termelődnek a növény szervezetében. Az egyetlen baj ezekkel, hogy túlságosan is aktívak, az egészséges sejtet is el tudják pusztítani. A sejt védelmét azonban a magas dózisban termelődő antioxidáns, a C-vitamin fogja ellátni – magyarázta kutatásai eredményét Lantos Ferenc, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának docense. A kutató hosszú ideje vizsgálja a szentesi cseresznyepaprikát, illetve az ilyen alanyra oltott étkezési paprikát. Évek munkája után alakult ki az a meggyőződése, hogy a mezőgazdaságban elért eredményeit az orvosok a humán gyógyászatban is alkalmazhatnák. Véleménye szerint a paprika csípősségét eredményező anyag, a kapszaicin – amelyet már jelenleg is nagy energiával vizsgálnak a világ tudósai – komoly szerepet kaphatna a rák gyógyításában.

– Az akadémián megvizsgáltuk az összes cseresznyepaprika-fajtát, és úgy találtuk, csak a szentesi tartalmaz harmonikus koncentrációban reaktív oxigénfajtákat. Azt, hogy az alany miért tudja átadni a nemes résznek, a mai napig is kutatjuk, ha rájövünk, ez majd biztos nagy visszhangot kap a nemzetközi tudományos életben – mondta. A szentesi Árpád Agrár Zrt.-ben második éve folyik a növénnyel kapcsolatos kutatás.

A teljes cikket itt olvashatja.