A magyar, hazai eredetre utaló minősítés, az árun, a különböző hirdetésekben található jelölés a vásárlónak szóló reklám, aminek célja az itthoni termelők segítése. Sokan csinálják ezt más országokban is.

Mit látunk majd az áruházakban?

• Ma is sokféle, a hazai származásra utaló jelölést látunk az árusítóhelyeken. A rendeletnek megfelelő minősítések továbbra is korlátlanul alkalmazhatók.

• A termék eredetére vonatkozó minősítésről, a csomagoláson, csomagolóanyagokon feltüntetett jelzésekről eddig is, ezután is a gyártó határoz, üzletpolitikája alapján. A rendelet nem írja elő „egyen-logó” használatát, kizárólag a minősítés tartalma a döntő.

• A kereskedő is dönthet arról, hogy reklámjában használja a magyar termék minősítést, de ebben az esetben be kell szereznie az ehhez szükséges gyártói adatokat (például az alapanyag összetételéről).

• A kereskedők információi szerint a gyártók folyamatosan vizsgálják, milyen termék esetében célszerű a jövőben a rendeletnek megfelelő minősítéseket feltüntetni. Az új minősítések bevezetése, az átállás folyamatos lesz, hiszen az új minősítési rend kialakítása (az előírt nyilvántartás megszervezése, a csomagolóanyagok áttervezése és az újak beszerzése) időigényes feladat.

• A vásárlók a rendelet szigora miatt eleinte kevés új „magyar termék” reklámmal fognak találkozni: magyar terméknek csak az nevezhető, ami teljes egészében magyar alapanyagból és itthon készül. A vásárlók elvárásainak egyébként ez felel meg.

• Jelenleg találhatók olyan termékek is az áruházak polcain, amelyek magyar, hazai eredet megjelölése az új rendeletnek már nem felel meg. A rendelet előírásainak nem megfelelő minősítéssel a termékek egy évig hozhatók forgalomba és minőség-megőrzési idejük végéig forgalomban tarthatók. Ez azt jelenti, hogy átmenetileg egy ideig továbbra is sokféle minősítéssel találkozhatunk az áruházakban.

Milyen lehet a magyartermék-minősítés?

A rendelet lényege, hogy szeptember elsejétől háromféle minősítéssel jelölhetik a termelők, a gyártók termékeik hazai származását:

• magyar termék
    o minden alapanyag és a termelés minden művelete itthoni, kivéve a hazánkban nem termeszthető fűszernövények, továbbá só, valamint különböző adalékanyagok,

• hazai termék
    o alapanyag több  mint 50%-a hazai eredetű, a feldolgozás pedig itthon történik,

•hazai előállítású termék
   o a hazai eredetű alapanyag aránya 50%-nál kevesebb, a feldolgozás viszont itthon történik (nem vehető figyelembe feldolgozási tevékenységként a válogatás, osztályozás, szétválasztás, csomagolás és a jelölés).

Nem kötelező!

A megkülönböztető jelölés nem kötelező, annak alkalmazását önként vállalhatja az élelmiszerek termelője, feldolgozója. A származásra vonatkozó utalás ráadásul nem keltheti a termék magasabb minőségének, vagy fokozottabb élelmiszerbiztonságának látszatát. A minősítés tartalmáért annak feltüntetője a felelős, kétséget kizáró nyilvántartási és nyomon követési rendszerrel.

Uniós ütköző

Az Európai Unió nem tiltja az eredet megjelölését a gyártók számára, tegnap is lehetett, ma is, holnap lehet. Az Unió lényegét tekintve azt sérelmezi, hogy a magyar rendelet kevesebb termék esetében engedi meg a hazai származás feltüntetését, mint a közösségi előírások.

A jobb minőség reklámja

A rendelet kitér arra is, hogy az átlagosnál jobb, vagy különleges minőségre vonatkozó utalás akkor tüntethető fel, ha a termék megfelel a Magyar Élelmiszerkönyv „különleges”, vagy „prémium” előírásainak, vagy irányelv hiányában a termék megkülönböztető tulajdonságait a gyártmánylapján előre meghatározták.

Alkalmazhatók a kézzel történő, vagy nem iparszerű eljárásra utaló minősítések is, az előbbi követelményekhez hasonlóan.