Az EU statisztikai hivatalának szezonálisan kiigazított adatai szerint márciusban az Európai Unió 28 tagállamában (EU28) 0,7 százalékkal, az euróövezet 19 országában pedig 0,5 százalékkal esett vissza a forgalom februárhoz képest. Februárban az euróövezetben még 0,3 százalékkal nőtt, az EU28-ban pedig stagnált a kiskereskedelmi forgalom.

Tavaly márciussal összevetve, naptárhatással kiigazítva 2,1 százalékkal nőtt az euróövezet és 2,4 százalékkal az EU28 kiskereskedelmi forgalma.

A kiskereskedelmi forgalom márciusi visszaesését az EU28-ban és ezen belül az euróövezetben is az élelmiszerek, italok, dohányáruk, a nem élelmiszeripari termékek és a járműüzemanyagok forgalmának csökkenése okozta.

A legnagyobb havi növekedést Finnország (1,1 százalék), Szlovákia (0,9 százalék) és Bulgária (0,8 százalék) érte el, míg Portugáliában 5,2 százalékkal, Dániában 3,9 százalékkal, Észtországban pedig 1,8 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom.

Tavaly márciushoz képest a legnagyobb mértékben Romániában (18,4 százalék), Luxembourgban (14,8 százalék) és Bulgáriában (6,2 százalék) emelkedett a forgalom, míg Dániában 4,9 százalékos, Belgiumban pedig 2,2 százalékos csökkenést regisztráltak.

Az Eurostat statisztikái szerint Magyarországon márciusban havi összevetésben 0,2 százalékkal csökkent, tavaly márciushoz képest pedig 4,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene.

KSH: márciusban 4,2 százalékkal nőtt a hazai kiskereskedelmi forgalom

A KSH szerdán azt közölte, hogy a naptárhatástól megtisztított adat szerint a bolti forgalom volumene márciusban 4,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Ez a növekedési ütem az előző havi 6,6 százalék után visszaesést jelent. A nyers adat szerint a forgalom növekedési dinamikája a februári 6,7-ről 5,5 százalékosra mérséklődött - jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A nem élelmiszer jellegű termékek eladása és az üzemanyag-értékesítés az átlagnál nagyobb növekedést ért el 7,6, illetve 5,0 százalékkal. A lassulást az élelmiszervásárlások lefékeződése okozta: márciusban 1,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit a februári 4,9 százalékos növekedés után.

Az első negyedévben 4,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene naptárhatástól megtisztított adatok szerint az előző év azonos időszakához képest. A növekedés üteme alig maradt el az előző negyedévi 4,5 százaléktól. Az első negyedévi élelmiszerforgalom volumene 1,8, a nem élelmiszer jellegű cikkeké viszont 7,2 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel azelőtt, az üzemanyag forgalom pedig 6,1 százalékkal nőtt.

A márciusi kiskereskedelmi adatokra vonatkozó második becslését május 25-én közli a KSH.

Éves szinten folytatódhat

Az MTI-nek nyilatkozó szakértők éves összehasonlításban további dinamikus emelkedést prognosztizálnak a magyarországi kiskereskedelmi forgalomban.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kifejtette, tartósan magas maradhat a kiskereskedelmi forgalom növekedése, a reálbérek jelentős növekedése és a foglalkoztatás emelkedése miatt, így éves átlagban 4,2 százalékos növekedés várható a tavalyi - fehéredési hatást is tükröző - 5,8 százalékos bővülés után. A 4,7-5 százalékkal emelkedő bérek mellett a személyi jövedelemadó (szja) csökkentés is táplálja a fogyasztás növekedését, mivel a nettó bérek 6,2-6,5 százalékkal, a nettó reálbérek a 1 százalék alatti infláció mellett 5,3-5,5 százalék körül emelkedhetnek - ismertette.

Hozzátette: tartósan alacsony olajárak mellett a kiskereskedelmi forgalom bővülése akár a várakozásokat is meghaladhatja, mivel alacsonyabb lehet az infláció, egyes ágazatokban jelentkező szakember hiány miatt gyorsabb lehet a bérkiáramlás. A kiskereskedelmi forgalom növekedését középtávon a lakástámogatások kiterjesztése, a lakáspiac várható élénkülése is támogathatja.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője úgy vélte: a kiskereskedelmi forgalom lendülete kitarthat egész évben,  idén 3-4 százalék átlagos növekedési ütem várható. A második negyedévtől támogató tényező lehet a vasárnapi boltzár feloldása, bár a hatás mértéke nehezen becsülhető, azonban az elemző szerint az intézkedés stabilizálhatja, kismértékben gyorsíthatja a kiskereskedelmi forgalom bővülését.

Az első negyedévben látott kiskereskedelmi adatok összhangban vannak az elemző várakozásaival és megerősítik azt az álláspontját, hogy a GDP növekedés gerincét idén a háztartások fogyasztása adhatja. Ezt támasztja alá a gyors ütemű reálbérnövekedés is, amely elérte a 6,9 százalékot az év első két hónapjában. A szakember idén 2,2 százalékos GDP növekedésre, 2017-ben pedig a gazdasági növekedés újbóli gyorsulására számít, az ütem elérheti a 2,6 százalékot, a pozitív kockázatok miatt pedig meg is haladhatja azt.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában jelezte, a márciusi adat a várakozásoknak megfelelő, bár a dinamikát tekintve némi visszaesést jelent a februári 6,5 százalékos növekedéshez képest, ugyanakkor jelentősen meghaladja a januári 1,7 százalékos bővülést.  A szakértő szerint az idén éves átlagban 5-6 százalék közötti bővülés várható a kiskereskedelmi forgalomban. Úgy vélte: a kiskereskedelmi forgalom növekedését elsősorban a reálbérek kiemelkedő, 6 százalékos emelkedése hajtja, amely lehetővé teszi a háztartások számára azt is, hogy a korábban elhalasztott vásárlásaikat bepótolják.

Kifejtette: a márciusi növekedésben főszerepe volt a tartós fogyasztási cikkek forgalmának, például a háztartási gépekének, a nem élelmiszerek csoportjában ugyanis az 5,5 százalékos bővüléssel szemben 7,6 százalékos volt a többlet.