A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatai szerint 2015. nyarán 340 ezren dolgoztak alkalmazottként a kereskedelemben, ezen belül közel 190 ezren a kiskereskedelemben, áruházakban, üzletekben, piacokon (alkalmazottként a 4 főnél nagyobb vállalkozásoknál).

A KSH adatai szerint az üres álláshelyek száma 2015. második negyedévében már 3 ezer felett mozgott a kereskedelemben, ami a korábbi éveknél rosszabb helyzetet jelent, mivel kétszer annyi eladóra lenne szükség, mint korábban.

A kereskedők tapasztalatai szerint elsősorban a szakképzett munkaerő vált hiánycikké, amit alátámaszt a KSH egy további adata is. A nyilvántartott munkanélküliek közül 34 ezer fő utolsó munkahelye a kereskedelem volt. Tehát több az üres munkahely, ugyanakkor a nyilvántartott munkanélküliek, feltehetően elsősorban a megfelelő szakképzettség hiányában, ezeket nem tudják betölteni.

Továbbra is nagy a fluktuáció, az alkalmazottak vándorlása cégről-cégre a nagyobb fizetés reményében.

A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 2015. júliusában a nemzetgazdaságban a bruttó átlagkereset 173 ezer forint, a fizikai dolgozók átlagkeresete 135 ezer forint volt. A kiskereskedelem havi bérátlaga úgyszintén a KSH kimutatása szerint 154 ezer forint, a fizikai dolgozóké 126 ezer forint. A különbség havi 20 ezer forint körül mozog, az elmaradás az elmúlt években mérséklődött.

A nemzetgazdaság átlagához képest egyébként nem a kereskedelmi dolgozók vannak a legrosszabb helyzetben: kevesebbet visznek haza a mezőgazdaságban, a szállodaiparban, vagy a vendéglátásban.

Ki nyúljon a zsebébe?

A vállalkozások versenyképessége mindenképpen megsínyli a munkaerőhiányt. Ma az rontja a versenyképességet, hogy a hiányzó munkaerő miatt romlik a termelékenység, lassabban halad a munka. Nyilvánvaló, hogy ilyen bérek mellett nem lesz több munkaerő. A béremelés viszont egy ésszerű határon túl már rontja a versenyképességet, hiszen a bér része a költségeknek és így az árnak is. Az aránytalanul magas árat visszadobja a piac.

Előreláthatóan a 2016. évre szóló bértárgyalásokon a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének igénye nem lesz vita tárgya. Lényeges kérdés, hogy bármilyen feszítő is a szakmunkaerő hiánya, az emelés mértékének a vállalkozások teljesítményéhez kell igazodnia. A jelenlegi 105 ezer, továbbá 122 ezer forintos minimálbérek is kemény alkuk nyomán alakultak ki, mivel egyes szakágazatok, továbbá elsősorban a kis- és középvállalkozások nagyobb terhet nem képesek vállalni. A vállalkozásoknak a cégen belüli megfelelő bérarányokra is ügyelniük kell, ez alól a kereskedelem sem kivétel.

A bér ugyanolyan költség, mint a többi, így egy kifli árában is valamely arányban benne van, végső soron a vásárló fizeti meg. Kérdés, mit fogad el a piac, hiszen a hiányszakmák növekedése eddig is felfelé húzta a béreket.

A versenyképesség megőrzése érdekében, ami létkérdés a vállalkozások számára, elengedhetetlennek tűnik a bérterhek mérséklése is. Jelenleg egy munkavállaló az őt foglalkoztató vállalkozás ráfordított összes bérköltségének a felét kapja kézhez, a másik felét a költségvetés könyveli el bevételként.

Az alacsonyabb arányú bérteher első lépésben ugyan veszteség a költségvetés számára, de a béremelések, továbbá a munkaerő piacnak az adócsökkentés nyomán várható tisztulása nyomán ez a bevétel kiesés mérséklődik. E nélkül a vállalkozások széles köre egyre kevésbé lesz képes a képzett munkaerő megtartására, a kiesők pótlására, ami sokkal nagyobb veszteségeket is okozhat.

Itt mindenkinek a zsebébe kell nyúlnia. A kiskereskedelem kétségtelenül kedvező évet könyvelhet el 2015-ben, de ehhez hozzátartozik, hogy a KSH mutatók kiugró ütemű növekedése jelentős részben az online pénztárgép rendszer piactisztító hatására vezethető vissza (az online kasszarendszert pontosan ezért hozták létre). 2016-ban azonban már visszafogottabb lesz a kiskereskedelem növekedése, a kereskedelmi kisvállalkozások nagy tömegének pedig kisebb a mozgástere a bérgazdálkodásban is.

Természetesen minden adócsökkentés kedvező a gazdaság számára, így az áfa-kulcs, vagy az SZJA csökkentése egyaránt, de ennél többet igényel a versenyképesség követelményrendszere.