A Nébih 2024-es felmérése szerint a magyar háztartások évente fejenként átlagosan 21,5 kilogramm élelmiszert dobnak ki, szemben a 2016-os 33,1 kilogrammos átlaggal. Ez a csökkenés jelentős előrelépés, de az összesített mennyiség még mindig évi 206 ezer tonna, ami továbbra is komoly társadalmi és gazdasági kihívást jelent.

Mit pazarolunk a leggyakrabban?

A hivatal közleménye szerint a legnagyobb mennyiségben még mindig a készételek kerülnek a kukába, átlagosan 8,7 kg/fő/év, bár ez 2016-hoz képest 4,5 kilogrammos csökkenést jelent. A sorban második a zöldség- és gyümölcsfogyasztás (4,5 kg/fő/év), a harmadik pedig a pékáru (2,8 kg/fő/év). A pazarlás fő oka a megromlott élelmiszer, illetve a túlzott bevásárlás és főzés.

A tudatos háztartások előnyei

A felmérés szerint a magyar háztartások közel fele komposztál, és 83%-uk úgy látja, hogy további lépésekkel csökkentheti saját hulladéktermelését. A tudatosabb vásárlói magatartás mellett a Nébih Maradék nélkül programja és az új generáció fenntartható gondolkodása is hozzájárult a javuláshoz.

Világnap és jövőbeli lépések

Szeptember 29-e az élelmiszerpazarlás elleni világnap, amely emlékezteti a fogyasztókat a felelős vásárlás és tárolás fontosságára. A Nébih idén is folytatja felmérését, amelyhez már lehet jelentkezni a 2025-ös mérésre. Az egyhetes adatgyűjtés során a résztvevők hulladéknaplót vezetnek, amelyben pontosan rögzítik a fel nem használt élelmiszerek sorsát.