Becsült olvasási idő: 2 perc
Nem nőtt idén a kereskedelmi márkák aránya a bolti eladásból

Az élelmiszerek kiskereskedelmi bevételéből  77 százalék jutott gyártói márkákra értékben, az idei első félév során, ahogyan tavaly január-júniusban is. Ugyanakkor a láncok saját márkáinak piacrésze változatlanul 23 százalék. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen piackutató vállalat, az általa mért 90 élelmiszer kategória kiskereskedelmi forgalma alapján.

saját márkaHáztartási vegyiárunál és kozmetikumnál szintén stabil a gyártói márkák 83 százalékos piacrésze, féléves összehasonlításban, értéket tekintve. Kereskedelmi márkákra 17 százalék jutott, a Nielsen által mért 60 vegyi és kozmetikai kategória bolti értékesítéséből.
Így az első félévben mintegy 170 milliárd forint került az üzletek pénztáraiba kereskedelmi márkás élelmiszerekért, háztartási vegyiárukért és kozmetikumokért.

A kereskedelmi márkás árucikkek sajátossága, hogy csak egy vállalat vagy egyetlen lánc üzletei forgalmazzák. Általában a cég nevével jelzik őket, mint például Coop, Spar vagy Tesco. Sokszor azonban fantázianevet kapnak a csupán egy cégnél kapható saját márkás termékek, többek között a Drogerie Markt, Lidl vagy Penny Market egységeiben.

„ Az átlagok mögött azonban jelentősen különböznek az arányok. Például a mélyhűtött termékek teljes hazai, értékben mért bolti eladásából a saját márkák 44 százalékot vittek el, az idei első félévben, 22-t pedig alkoholmentes szomjoltó italokéból” – tájékoztat Kocsis Eszter, a Nielsen ügyfélkapcsolati menedzsere. „Legalacsonyabb a saját márkák aránya az élelmiszer termékcsoportok között alkoholos italoknál 14, valamint a kávét és teát magukban foglaló forró italoknál, 17 százalékkal.”
Figyelemre méltónak tartja, hogy néhány kategóriában csökkent a kereskedelmi márkák részaránya. Például húskészítménynél, pralinénál, valamint reggeliző termékeknél.      
Vegyiáruk között a saját márkák csökkenő részarányát regisztrálták a piackutatók például háztartási papírárunál, ahol értéket tekintve 43 százalékról 41-re csökkent a piacrészük.saját márka Babakozmetikánál pedig 31-ről 30 százalékra.

Igen alacsony a kereskedelmi márkák piacrésze például száj-, illetve hajápolási cikkeknél, 6-6 százalékkal, értékben.       

A kereskedelmi márkák terjedésének motorja a diszkont csatorna; forintban mért élelmiszer forgalmából, a tavaly első félévi 57-ről idén 59 százalékra nőtt a bolttípus saját márkás termékeinek részaránya. A kisebb forgalmú háztartási vegyiárunál és kozmetikumnál viszont csökkenő a trend; 58-ról 56 százalékra változott a mutató.

A fogyasztók vásárlási döntéseiben az egyik legfontosabb szempont a kedvező ár/érték viszony. Mivel felméréseink szerint a vásárlók kétharmada a kereskedelmi márkák minőségét ugyanolyan jónak tartja, mint a gyártói márkákét, ez a fő oka annak, hogy a láncok saját márkás termékeit megveszik” – állapítja meg Kocsis Eszter. Egyes termékcsoportokban pedig azért választják a kereskedelmi márkát, mert olcsóbb, mint a gyártói márka. Itt a fogyasztók 46 százalékának az a véleménye is tükröződik, hogy „a kereskedelmi márka a nehezebb anyagi helyzetben lévőknek való”.

Tovább árnyalja a képet, hogy a megkérdezett fogyasztók 44 százaléka szerint „a kereskedelmi márka olcsóbb, de a piacvezető gyártói márka jobban megéri az árát”.

Egyes kategóriákban a kereskedelmi márkás termékek vásárlása mögött álló leggyakoribb okok. A válaszadók százalékában. (Egy megkérdezett több okot is megnevezhetett).

Termékcsoport Minősége
ugyanolyan jó
Jobban megéri
az árát
Olcsóbb volt Ugyanolyan jól
nézett ki a
csomagolása
 Háztatrtási papíráru 42 35 35  9
 Tejtermék 45 33 33  7
 Alapvető élelmiszer
 (pl. rizs, étolaj)
48 34 36  8
 Háztartási tisztítószer 40 36 33  7
 Személyes higiéniai
 termék
44 36 27  8
 Szénsavas üdítőital 35 31 35  6
 Mélyhűtött élelmiszer 46 31 34 10
 Rágcsálnivalók és
 édességek
50 28 28  9