A kiskereskedelmi forgalom a bizalmi bizonytalanság csapdájában rekedt: az élelmiszerárak mérsékelt emelkedése és az árrésstop fenntartása sem tudja élénkíteni a gyenge volumenű vásárlást. A szektor idei teljesítményét már egy erős karácsonyi szezon sem mentheti meg.

A kiskereskedelemi forgalom nem tud kitörni az elbizonytalanodási csapdából. Hiába emelkedett a reálkereset közel 6 százalékkal, a lakosság fogyasztás kiadásai jelentősen elmaradtak ettől. A lehetőségek és tényleges fogyasztás közötti eltérést legerősebben a lakossági bizalom hiánya magyarázza.

Hiába az árrésstop meghosszabbítása és kiterjesztése, az élelmiszer kiskereskedelmi forgalom volumenének növekedése még mindig az egy évvel ezelőtti dinamika alatt maradt. Az élelmiszerek fogyasztói ára tartósan 5 százalék alatti ütemben emelkedik, és ez az árucsoport lefelé húzza az inflációt, így az árrésstop léte most már végképp semmiféle közgazdasági racionalitással nem indokolható.

A kiskereskedelem – és nem a legnagyobb kiskereskedelmi hálózatok, hanem általában az egész magyar kiskereskedelem – idei évét most már egy komolyabb karácsonyi vásárlási roham sem tudja egyenesbe hozni. A forgalom növekedése minden szegmensben elmarad a várakozásoktól, és ezt az utolsó két hónap szezonális fellendülése sem tudja kompenzálni.

Tavaly az év végi nagybevásárlás is kicsinek bizonyult, de reméljük, hogy a vásárlók idén többet tudnak költeni az ünnepekre. A kiskereskedelem a hagyományosan jó akciókkal készül az ünnepi rohamra annak ellenére, hogy az árrésstop és a többi rá rakott teher alaposan megnehezíti ezt.

Október végén az árrésstop meghosszabbításával kapcsolatban dr. Kozák Tamás így nyilatkozott:

„Az árrésstop rossz. Nem megold, hanem átmenetileg elfed egy problémát, nevezetesen a magyar élelmiszer termelés versenyképességének romlását, és ennek nyomán a beszállítói árak növekedését. Ezt a problémát jórészt a kormány gazdaságpolitikája okozza. Ez olyan döntésekben nyilvánul meg, mint a kiskereskedelmi különadó, ami 27-ről 31,5 százalékra növeli az élelmiszerek jelentős részének az áfáját, a kiterjesztett gyártói felelősségi díjak emelése, vagy a túlhajszolt minimálbér emelés. Ezeket a költségeket a magyar beszállítók csak áremelésekkel tudják kigazdálkodni. Nem mi, hanem a Gazdasági Versenyhivatal GVH júliusi, két termékkörben elvégzett ágazatvizsgálati tervezete mondta ki, hogy a tavaly év végén megugró élelmiszer infláció mögött ezek az okok húzódnak meg, és nem a kiskereskedelmi árrés. Továbbra is azt javasoljuk a kormánynak, hogy vonja vissza az árrésstopot, segítse elő a kereskedelemnek a gazdaság növekedéséhez való hozzájárulását piackonform szabályozási környezet megteremtésével. A nagy élelmiszer kereskedelmi láncok partnerek lesznek ebben” – mondta Kozák Tamás.