Kevesen tudják, hogy a csalán nem csupán fájdalomcsillapító hatású, hanem remek immunerősítő is. Nagy mennyiségben tartalmaz fontos ásványi anyagokat, vasat és szelént. Megtalálhatók benne a karotinok is, melyek antioxidáns hatásuk mellett szintén immunitást serkentők. A ráadás a csalánban a nagy adag C-vitamin.
Lechner Judit kertészmérnök, biogazda a Hajnal-táj csütörtöki adásában hangoztatta, a csalánból nemcsak tea, hanem leves és főzelék is készíthető, értékes összetevői miatt tehát tápláléknövényként is érdemes hasznosítani.
A Somogy megyei Péterhidán élő Werstroh Gyula vendéglátós a falubeliektől tanulta el a csalánrecepteket, a növényből készült fogásokat rendszeresen szerepelteti a menüben. Ha a vendégek idegenkednek ezektől az fogásoktól, mindig elmondja, hogy a csalán nyersen csíp, de a belőle készült étel nem, a csalánleves zamata felséges, nem hasonlít a spenóthoz vagy a sóskához és nem fűízű. Ennek az a titka, hogy alapanyagként nagyon zsenge csalán legfelső leveleit kell használni. A leszedésükkor, mint elmondta, mindig bőrkesztyűt használ, de a növény még azon keresztül is képes megcsípni a kezét – mondta az éttermes a Kossuth Rádió műsorában.
Werstroh Gyula hozzátette, egy négytagú család számára elegendő csalánleveshez körülbelül 500-600 gramm apró, zsenge levélre van szükség. A bőven mért csalánt olajon vagy vajon megpirított hagymára kell tenni a serpenyőbe – a leveleket nem kell összevágni –, és megpárolni. Ha ez megtörtént, akkor a növény már egyáltalán nem csíp. Ezt követően összevágott krumplival tovább kell párolni, majd néhány gerezd fokhagymát kell hozzáadni, és felönteni húslevessel. Újabb, rövid, 10-15 perces főzés jön, majd a levest kicsit össze kell turmixolni, végül tejföllel megköríteni, és kész a csalánból készült fogás.
Lechner Judit elmondta, a csalánban nagyon sok a vas. Érdekesség, hogy a növényt régen aprítva, takarmányként a kislibák etetésére használták, amitől szépen kifényesedett a madarak tolla és nagyon egészségesek voltak. Még a növényeknek is adnak csalánt: a biokertészeknél szokás, hogy szárított porát a palántaföldhöz keverik. Ennek oka, hogy más terményeket is ellenállóvá, erőssé, egészségessé tesznek a csalán által begyűjtött anyagok.
Eközben a csalán olyan helyeken bukkan föl, ahol a talaj leromlott, illetve ólak környékén, ahol sok vizelet gyűlik össze, sok a nitrogén a talajban. Tehát a csalán a legtöbb növény számára alkalmatlan, tönkretett talajokat képes csodálatos termőfölddé átalakítani – mondta a Hajnal-tájnak nyilatkozó kertészmérnök.
