A kérdőívben összesen 9 tojás csomagolását vizsgálhatták meg a válaszadók, a válogatásban szerepeltek ketreces, alternatív, szabad és ökológiai tartásból származó tojások, a termékekről csak fotót közöltek, háttérinformációkat és árat nem. Arra várták a választ, mi a benyomása a kitöltőnek a kép alapján a termékről, a doboz alapján szimpatikus-e, és hogy milyen tartásból származhat az adott tojás. A kérdőívet 194-en töltötték ki, legtöbben városi lakók, akik hetente vásárolnak tojást.

Az a vizsgálatból bebizonyosodott, hogy termékek hemzsegnek a csábító divatszavaktól, mint prémium, különleges, egészséges, tápanyagdús, vital, nívó stb. Ám kevés mögött áll ellenőrizhető, sztenderdeken alapuló és garanciát biztosító tanúsítvány. A Magyar Élelmiszerkönyv egyre több esetben fogalmazza meg egy adott termékcsoportra vonatkozó, pontos elvásárait, azonban míg nincs irányadó kritérium, addig vásárlóként magunkra maradunk a bölcs mérlegeléssel, ha elénk kerül egy-egy hangzatos kifejezés.

A válaszolók többsége tisztában van a tartási körülmények közötti általános eltérésekkel, ám – ahogy az várható volt - sokan fejezték ki aggodalmukat azok tényleges bolti beazonosításával kapcsolatban. Az olyan megnevezések a dobozon, mint az „extra sárga”, „farm”, „állatbarát tartás” vagy a sárga és zöld szín használata könnyen arra a gyors következtetésre juttatják a gyanútlan vásárlót, hogy az állatok számára legjobb körülmények közül származik a tojás. Pedig jobban megvizsgálva a leírást nagy a szórás a ketrecestől az ökológiai tartásig, és még a tudatosabb vásárlók is mellélőnek egy-egy félrevezető elnevezés kapcsán. Ilyen volt például ebben a felmérésben egy-egy túlnyomórészt zöld színű csomagolás vagy a „vital” szó használata, ami ökológiai tartást sugallt, pedig „csak” alternatív tartásból származott a tojás. Az extra kifejezés, a sötétsárga szín és a szabadon kapirgáló tyúkok képe a dobozon még egy ketreces tartású tojást is könnyen alternatív tartásúvá avanzsálhat, ahogy ez a tesztelt termékek egyikével történt.

A felmérés részletei eredményei, a kérdőív, beleértve a fotókat is az Egyesület weboldalán megtalálhatók.

A fentiek tükrében érdemes jól tájékozódni a különböző állattartási formákról és eldönteni előre, hogy nekünk mi fér még bele a világnézetünkbe. De ezeken túl is ajánlott megfontolni pár praktikus tanácsot, mielőtt legközelebb a tojás után nyúlunk a  boltban:

1. A piac nem garancia! Sajnos ahogy a zöldségek és gyümölcsök tekintetében is igaz, egy piac területe még nem garancia a háztáji, kistermelői forrásra. Érdemes megkérdezni az eladót vásárlás előtt, hogy milyen tartásból származik a tojás, valamint mikori tojásrakásból származik. Ne feledjük, hogy legtöbb esetben se a termelőknek, se a nagybaniról érkező kereskedőnek nincs saját tojásdoboza, tehát az ott kapott, újrahasznosított tárolókon szereplő információk nem (feltétlenül) fedik a valóságot.
2. Ne a dobozon látható kép alapján döntsünk! Vásárlásnál ne a kép színét nézzük, inkább a minősítéseket ellenőrizzük! A pénzünk szavazat – támogassunk vele etikus vállalkozásokat!
3. Ahány kistermelő, annyi szokás. Ha mindenképp helyi kistermelőtől szereznénk be a tojásokat, ajánlások útján jussunk el a gazdáig. Többen beszámoltak már csalódásról, mely akkor érte őket, amikor kitudódtak a tartási körülmények részletei. Attól még, hogy nem ipari léptékű egy állatartás, lehet rossz.
4. Ismerjük a méretet! A szabványméretekhez kötelező súly is társul, melyet könnyedén ellenőrizhetünk a zöldséges részlegen. Mivel pár gramm különbség már méreteltérésnek számíthat, mely jelentős árkülönbséghez is vezethet, praktikus, ha méret alapján felismerjük az S-L közötti különbségeket.

További tippek és tanulságok olvashatók a teljes anyagban itt: https://tudatosvasarlo.hu/tojas-doboz-felrevezeto-kepek-melyiket-vesszuk-meg/