Dupla támogatást könyvelhetnek el a 2013-as évre a húsmarhatartók, hiszen járt nekik a kérődzők utáni szerkezetátalakítási és az anyatehéntartás utáni támogatás is, melyek együttes összege egyedenként megközelíti a 90 ezer forintot. Nincs ma Magyarországon egyetlen olyan állattenyésztési ágazat sem, amely ennél sokkal jobb helyzetben lenne - állítja Márton István, a Húsmarhatenyésztők és Marhahústermelők Országos Szövetségének elnöke. Szerencsénkre továbbra is nagyon erős az unión belül az a lobbi, melynek gerincét a franciák és a lengyelek adják, de ide tartozunk mi is, ezek az országok a jelenlegi magas támogatottsági szintet szeretnék fenntartani. Úgy tűnik, hogy ezt sikerül is elérniük, s nagyobb változások nem lesznek a következő ciklusban. Információk szerint várható továbbá az is, hogy az idén, a még megmaradt ATK-program támogatási pénzekből egy gyors, állattenyésztőknek szóló géptámogatást hirdet meg a szaktárca. Ebbe valószínű, hogy belefér a traktortól a fejőgépig minden, ami elkölthető december 31-éig. S mivel a kertészeti gépek 35 százalékos támogatottsági jogosultságot kaptak, erre számíthatnak az állattenyésztők is. Figyeljék a híradásokat, s nagyon gyorsan adják be pályázataikat, hiszen ez a fejlesztésekhez nagyon jól fog jönni! - javasolta Márton István.
Mikor lesz az átállás?
A támogatások a jövőben is a földalapú jogosultságokhoz kötődnek majd. (Ez is az oka annak a nagy tülekedésnek, ami jelenleg a földbérletek körül zajlik. Aki megszerzi ezeket a támogatottsági jogosultságokat - mivel ez örökölhető, vagyis vagyoni értékű jog lesz legalább 2020-ig - az később, még ha kisebb tevékenységet folytat, akkor is jogosult lesz ezekre a támogatásokra.)
Hogy mikor lesz az átállás, pontosan még nem tudjuk, valószínű, hogy 2012 vagy 2011 lesz-e a bázisév, de az is előfordulhat, hogy ennek a két évnek az átlagából képeznek valamilyen számot - mondta Márton István. Ezért, akinek nincs még jogosultsága, törekedjen arra, hogy 2014-ig támogatásra jogosult állatokkal rendelkezzen, illetve aki növelni akarja az állományát, annak most kell ezt megtennie.
Fejleszteni kellene
Az Európai Unió húsmarhatenyésztőinek egyre nagyobb kihívást jelentenek azok a dél-amerikai országok, amelyek például a francia vagy német vágóhídi ár 65 százalékáért kínálják Európában a jó minőségű marhahúst. Darabolva, osztályozva, sütésre előkészítetten. A magyar termelőknek, ha hosszú távon szeretnének ezen a területen dolgozni, legalább ilyen hatékonynak kell lenniük. Ezt pedig egyre inkább csak úgy tudják megtenni, ha a jelenlegi plusztámogatásokat a technológia javítására, a hibák kiküszöbölésére fordítják.
Ráadásul mi nem feldolgozottan, hanem élő állapotban adjuk el a növendékmarhát és a vágóállatot. Igy lehet a legkisebb hozzáadott értéket elérni, de a marhatartók legalább pár napon belül biztos, hogy hozzájutnak a pénzükhöz. S ez még mindig jobb, mintha odaadnák egy magyar vágóhídnak, amelyik 30, 60 napra vagy egyáltalán nem fizet, esetleg egy év múlva azt mondja: „kössünk megállapodást, hogy az éves tartozás felét kifizetem, a másikat meg engedd el nekem" (ahogy azt sertéstartókkal teszik). Minél előbb fel kellene építeni Magyarországon is a délamerikai és nyugat-európaihoz hasonló daraboló, osztályozó, csomagoló üzemeket, hogy feldolgozottabb termékeket exportálhassunk és szállíthassunk a hazai kereskedelmi láncokba és szállodákba.
A cikk folytatását a Magyar Mezőgazdaság oldalán olvashatja.
