A 2026-os nyár rendkívüli hőmérsékleti és csapadékadatokat hozott Magyarországon. Júniusban, júliusban és augusztusban egyaránt jelentős csapadékhiány alakult ki, miközben a hőhullámok és a magas hőmérsékletű napok száma is kiugró volt a HungaroMet Nonprofit Zrt. mérőállomásainak adatai alapján.
A 2026-os nyár extrém hőmérséklet- és csapadék adatainak elemzése
Június időjárását a jelentős csapadékhiány, heves zivatarok és a hónap végén kialakuló rendkívüli hőhullám határozta meg. A hónap első felében több hidegfront is érkezett, helyenként heves, jégesővel kísért zivatarokkal, a második felében azonban már csak elszórtan hullott csapadék. Az országos havi csapadékösszeg mindössze 39.8 mm volt, ami 45%-kal elmarad az éghajlati normáltól, így a szárazság és az aszály a hónap második felében ismét fokozódott. Június végén egy tartós hőkupola hatására rendkívüli hőhullám alakult ki, amelyet a kiszáradt talaj tovább erősített. Sorra dőltek meg a napi maximum- és minimum-hőmérsékleti rekordok, majd június 30-án Szécsényben 42,0 °C-kal új országos abszolút melegrekord született. A tartós csapadékhiány és a szélsőséges hőség együttesen tovább súlyosbította a mezőgazdasági aszályt.
Július időjárását a rendkívüli csapadékhiány, a tovább súlyosbodó aszály és a tartósan magas hőmérsékletek határozták meg. Bár a hónap első felében több hidegfront is érintette az országot, és szinte mindennap előfordultak záporok, zivatarok – helyenként jégesővel, illetve július 27-én Fülesden tornádóval –, a csapadék területi eloszlása rendkívül egyenetlen volt. Az országos havi csapadékösszeg mindössze 19.8 mm volt, ami 73%-kal elmarad az éghajlati normáltól, az ország nagy részén pedig 30–70 mm-es csapadékhiány alakult ki. A hónap végére tartós, száraz és egyre melegebb időjárás vált jellemzővé. Július mind a 31 napja nyári nap volt, emellett 27 hőségnap és 8 forrónap fordult elő, ami jól mutatja az elmúlt évtizedek jelentős melegedését. A hónapok óta tartó szárazság következtében a talaj felső és mélyebb rétegei is jelentősen kiszáradtak, az ország nagy részén nagyfokú, egyre több térségben pedig súlyos mezőgazdasági aszály alakult ki. A vízhiány a felszíni vizeken is megmutatkozott, a folyók vízállása tartósan alacsony maradt, és több helyen negatív vízállási rekordok dőltek meg.
Augusztus időjárását a rendkívüli hőség, a szélsőséges csapadékhiány és az egyre súlyosabb aszály határozta meg. A július végén kezdődött hőhullám augusztus közepéig tartott, és számos országos, illetve fővárosi melegrekord dőlt meg. A hónap mind a 31 napja nyári és hőségnap volt, 30 forrónap fordult elő, és hat alkalommal a napi maximum-hőmérséklet a 40 °C-ot is meghaladta. Csapadék csak néhány alkalommal és többnyire kis területen hullott. Az országos havi csapadékösszeg mindössze 10,98 mm volt, ami 82%-kal elmarad az éghajlati normáltól, így az előzetes adatok alapján ez lett a mérések kezdete óta a harmadik legszárazabb augusztus. Az Alföld nagy részén 5 mm-nél is kevesebb csapadék hullott. A tartós hőség és csapadékhiány következtében a talaj rendkívüli mértékben kiszáradt, az ország nagy részén a növények számára hozzáférhető vízkészletnek már csak kevesebb mint 15–20%-a volt jelen. A csapadék az addigra nagyrészt elszáradt kapásnövényeken már nem segített, és az erdőkön is egyre erősebben jelentkeztek a szárazság jelei. A hónap végére az ország túlnyomó részén nagyfokú vagy súlyos aszály alakult ki, a súlyos aszállyal érintett területek aránya pedig meghaladta az ország területének 50%-át.
Magas hőmérsékletű napok alakulása 2020-2026 között
2026 nyarán mind a 92 napon meghaladta a 25°C-ot a maximumhőmérséklet az országban legalább egy mérési ponton, az ilyen napokat nyári napnak nevezzük. Hőség nap az, amikor valahol meghaladja a 30°C-ot a maximumhőmérséklet, 77-szer fordult elő, míg a forró, 35°C-ot meghaladó maximumhőmérséklet 36 napon fordult elő. 10 alkalommal fordult elő, hogy a napi maximumhőmérséklet meghaladta a 40°C-ot. Ilyen a mérések kezdete óta nem fordult elő!
Az elmúlt évek adataival összevetve a 2024-es nyár bizonyult a legszélsőségesebbnek: mind a 92 nap nyári napnak számított, 80 alkalommal mértek hőségnapot, és 46-szor fordult elő forró nap. A 2022-es, súlyos aszállyal terhelt nyáron szintén mind a 92 nap nyári napnak bizonyult, ekkor 61 hőségnapot és 30 forró napot regisztráltak az ország legalább egy mérési pontján.
A csapadékmennyiség változásai
Éves bontásban vizsgálva megállapítható, hogy az idei nyáron érkezett a legkevesebb csapadék az elmúlt 25 év viszonylatában. Ezen időszakban kilenc olyan év volt, amikor a nyári csapadékösszeg a 150 mm-t sem érte el, ebből öt, vagyis az esetek több mint, fele a 2020-as években fordult elő. Az előzetes adatok alapján az idei nyár a mérések kezdete óta a legszárazabb.
Az idei júniusi országos átlag mindössze 39,8 mm, ami 45%-kal elmarad az éghajlati normáltól (1991–2020-as átlag: 71,9 mm).
A júliusi országos átlag mindössze 19,8 mm, ami 73%-kal elmarad az éghajlati normáltól (1991–2020-as átlag: 71,9 mm). Országos átlagban a hatodik legszárazabb július lett a XX. század kezdete óta.
Az augusztusi országos havi csapadékösszeg mindössze 10,98 mm volt, ami 82%-kal elmarad az éghajlati normáltól, így az előzetes adatok alapján ez lett a mérések kezdete óta a harmadik legszárazabb augusztus.
Országos átlagban 70 mm volt a nyári csapadékösszeg, ami több, mint 130 mm-rel marad el az 1991-2020-as sokéves értéktől (203 mm). A 2026-os nyári csapadékmennyiség vármegyei szinten is jelentősen elmarad a sokéves átlagtól. A vármegyék többségében a sokéves nyári csapadéknak pusztán a 25-40 %-a hullott le.
Fotó: Adobe Stock
