Az emberek a teát már évszázadok óta isszák, és széles körben egészséges italként tartják számon. Ifjú korunkban (persze most is ifjak vagyunk) az anyukánk is valószínűleg gyakran mézes teával csillapította kaparó torokfájásunkat. Amennyiben a naponta elfogyasztott italok közé felvesszük a népszerű innivalót, a tapasztalatok szerint a felesleges kilóktól is könnyebben megszabadulhatunk.

Tudni kell, hogy nem csak a tealevelek átáztatásával élvezhetjük a növények jótékony hatásait, hiszen például elrágcsálásukkal is gazdagíthatjuk antioxidánsokkal a szervezetünket. De miért, a frissítő innivaló folyékony formája nem tartalmaz antioxidánsokat? – néz ránk kérdőn Ön. De igen, az italt elszürcsölgetve szintén jutunk némi, az egészségünkre nézve különösen előnyös flavonoidhoz, ám ehhez képest összehasonlíthatatlanul több antioxidánssal találkozhatunk a levelekben.

Egy táblázat itt például összehasonlítja a lefőzött és a száraz zöld tea levelek flavonoidtartalmát.

Csak hogy értsük: a milligramm/100 milligramm mértékegységet használva a levelekben akár 12 000 százalékkal magasabb flavonoidszintek is előfordulhatnak, mint az italban. Ha csak úgy habzsolni kívánjuk az antioxidánsokat (ami az emésztőrendszerünkre illetve a szívünkre gyakorolt hatásukat tekintve érthető), indokolt lehet inkább elcsócsálni, mintsem leszűrni a teafilterek tartalmát.

Míg egyesek óva intenek tealevél túl gyakori elharapdálásától, a tevékenység mértéktartó formája akár még örömet is okozhat nekünk.

Szórakoztató kihívás, hogy szilárd tealevél-őrleménnyel fűszerezzük az általunk elkészített ételeket, így nyitva újabb perspektívát gasztronómiai kultúránk továbbfejlesztésében.

Az írás a The Daily Meal cikke alapján készült.