Az új rendszer kiépülésével a gyűjtőszigetes szelektív gyűjtés háttérbe szorul, a legtöbb frakciót, így a fémet, a papírt és a műanyagot, valamint a tejes és gyümölcsleves dobozokat a társasházakban kihelyezett edényzetben vagy családi házak esetében különböző színű zsákokban, kukákban fogják gyűjteni. Ezekhez a változásokhoz kívánt segítséget nyújtani az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ), amely az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) és a Zöld Ipar Magazin támogatásával immár harmadik alkalommal rendezte meg a Szelektív Hulladékgyűjtési Kommunikációs Szakmai Konferenciát.
Önnek is van egy hasonlóan jó projektje?
Pályázzon, és vigye el a II. FMCG Greennovációs Nagydíjat!
Részletek, információk a www.greennovacio.hu oldalon találhatók.
Az IKSZ a konferenciáján mintegy 60 meghívott helyi kommunális közszolgáltató vállalat, civil és környezetvédő szervezet több mint 100 képviselője vett részt. Az esemény keretében többek között az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem, a Szent István Egyetem, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége, több helyi kommunális szolgáltató vállalat képviselője, valamint kommunikációs szakemberek tartottak előadást és osztották meg egymással a szelektív hulladékgyűjtés kommunikációja terén elért tapasztalataikat.
„Intenzív kommunikációs tevékenység mellett évi 2-3%-os növekedést értünk el az italos kartondobozok szelektív gyűjtésében, így a 9 évvel ez előtti 2%-ról 21%-ra nőtt Magyarországon a szelektíven visszagyűjtött tejes és üdítős, többrétegű kartondobozok aránya” – mondta Baka Éva az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés ügyvezető igazgatója.
Nem csak lehetőség, érdek
Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) adatai szerint ma Magyarországon 9,1 millió embernek van lehetősége szelektíven gyűjteni a csomagolási hulladékokat, mégis csupán 1,1 millióan élnek ezzel a lehetőséggel rendszeresen. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a szelektív hulladékgyűjtés eddig mindössze egy lehetőség volt a lakosság számára. Ezt a sok esetben kényelmetlen megoldásokkal járó módszert, az Európai Uniós irányelveknek megfelelően, a technikai feltételek megteremtése után, hazánkban is a kötelező szelektív hulladékgyűjtés váltja fel. Az Európai Unió irányelve alapján Magyarországon a háztartási hulladékból származó üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék újrahasznosításra történő előkészítésének és újrahasznosításának mértékét a jelenlegi 50%-ról 80 %-ra kell növelni 2020-ig.
Kötelező szelektív gyűjtés
Az önkormányzatok már több régióban elkezdték kiépíteni a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtéshez szükséges infrastruktúrát. További ösztönző, hogy a lerakásra kerülő kommunális hulladék, azaz a „vegyes szemét” díja 2016-ig jelentősen növekszik. Ennek hátterében az évek alatt egyre növekedő díjú hulladéklerakási járulék áll, amit a hulladéklerakók üzemeltetői az elhelyezett hulladék mennyisége és fajtája alapján fizetnek. Ez azt jelenti, hogy a szemétdíj szinten tartása csakis szelektív hulladékgyűjtés révén érhető el.
