Becsült olvasási idő: 2 perc
Vezetők feje hullott az e-útdíj miatt?

Nem feltétlenül lett volna gond a júliusi indulással, de az állami tender győztese, máig nem teljesen tisztázott okokra hivatkozva, visszalépett a rendszer kiépítésétől az év elején, az állam pedig ezután jobbnak látta, ha újabb pályázat helyett inkább maga veszi át az irányítást. 

Bakó Attila és Horváth Róbert is távozik az Állami Autópályakezelõ (ÁAK) Zrt. éléről, a vezér és az üzemeltetési igazgató távozása mögött a botrányos útdíjrendszer állhat. A tesztüzem nélkül a hónap elején elindult rendszer recseg-ropog, a fuvarozók körében egyre nagyobb az elégedetlenség – írja az Index. A portál értesülését az ÁAK is megerősítette, a döntést a tulajdonos MFB hozta meg, a két vezető péntek óta már nem dolgozik az autópályakezelőnél.

utdíjA használatarányos útdíjrendszer bevezetése már a kezdetektől kudarcok sorozata jellemezte, az első Széll Kálmán-terv szerint már bő egy éve működnie kellene, a tempót tavaly év végén gyorsították fel, tulajdonképpen tesztüzem nélkül rajtolt el élesben az e-útdíj rendszere júliusban.

Meg is lett az eredménye: leállás és egy sor hiba, a fuvarozók nem győznek panaszkodni, az érdekvédő szervezetek szerint pedig még mindig nem késő csúsztatni az éles üzemmenetet és pár hétig tesztelni a rendszert.

A fejlesztési tárca – akihez a projekt tartozik – eddig nem akarta elismerni a kudarcot, az ÁAK is próbált eddig úgy csinálni, mintha minden tökéletes lenne: szerintük például az első nap fennakadásai csak a fuvarozók egy százalékát érintették, és a rendszert informatikai támadás miatt kellett egy időre leállítani.

Menesztésük burkolt beismerése annak, hogy az e-útdíj bevezetése nem sikerült, kudarc. Állami cégvezetőket rég vontak ilyen formában felelősségre, de látva a fuvarozók nem csillapodó felháborodását, ez nem is csoda. 

A két menesztett vezetőnek nem volt egyszerű dolga, a kormány ugyanis ragaszkodott az e-útdíj rendszerének július elsejei rajtjához, főleg azért, mert az ebből származó bevételeket már betervezték a költségvetésbe. Nem feltétlenül lett volna gond a júliusi indulással, de az állami tender győztese, máig nem teljesen tisztázott okokra hivatkozva, visszalépett a rendszer kiépítésétől az év elején, az állam pedig ezután jobbnak látta, ha újabb pályázat helyett inkább maga veszi át az irányítást. Egy újabb pályázatra amúgy lettek volna jelentkezők, de valószínűleg elhúzódott volna a procedúra és júliusban nem indulhatott volna el a rendszer. Az állam végül a fapados megoldást választotta, ez lett a végeredménye. Teszt üzemmód nélkül a sikeres rajt eleve halálra volt ítélve.

_