Az elmúlt hetekben számos fuzárium-toxinnal szennyezett gabonával kapcsolatos hírt kellett feldolgoznunk. A hírek számos ellentmondó információt tartalmaztak, amelyek kívülállók számára javarészt értelmezhetetlenek voltak. Az ügy hátterében kétségkívül megtalálhatók a személyes ambíciók, üzleti érdekek, szenzációkeresés, etikátlanság, jogsértések, de jószándékból, szakmai elkötelezettségből és felelősségtudatból is állítottak elénk példákat. Nagyon fontos lenne, hogy a média és a média segítségével a fogyasztók is felismerjék ennek az ügynek az árnyalatait, és logikusan értelmezzék a megtörtént eseményeket.
Az élelmiszerlánc-események nyilvánosságra hozatala ugyanis mindig különös kockázatot jelent annak számára, aki saját logóval és ismert márkával rendelkező terméket hoz forgalomba. Egy, a fenti hírben szereplő esemény kapcsán ugyanis a vállalatot könnyen magával a problémával azonosíthatja a média és fogyasztó, holott ebben az esetben éppen a vállalat az, amely segített abban, hogy egy jogilag jelentős súlyú eseményt feltérképezzen az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság. Az önellenőrzés során feltárt probléma ugyanis több más vállalkozás termékeit érinti – vannak köztük külföldi és hazai cégek egyaránt. A többi szereplő neve azonban már kevésbé lesz érdekes az újságolvasóknak, hiszen talán kevésbé ismertek, ráadásul az ügy lassan elveszti az újdonság varázsát.
Közös feladatunk, hogy pozitív példaként kezeljük azokat a felelősségtudatos vállalkozásokat, amelyek a fogyasztóik egészségének védelmének érdekében önként kiállnak a nyilvánossá elé. E cégeknek pedig talán érdemes kommunikálni, hogy éppen a rendszeres önellenőrzések, a problémák hatékony feltárása és nyilvánosságra hozatala, vagyis a szembenézés jelent garanciát a fogyasztók felé. A közigazgatásnak pedig a feltárt események hatósági vizsgálatán és az intézkedések meghozásán túl szintén segítenie kell e folyamatot. A nyilvánosságra-hozatali kötelezettség mellett gondoskodni kell a kialakult jelenségek közérthető módon való tálalásáról és fel kell lépni a jogkövető, tisztességes vállalkozások megbélyegzése ellen.

Kasza Gyula, osztályvezető
FVM, Közkapcsolati Osztály

Az elmúlt hetek megviseltek bennünket, mikor a vizsgálatok révén rájöttünk, hogy a fent megadott termékeinkben határérték feletti a DON toxin tartalom, amit az beszállítónk alapanyag szennyezettsége okozott. Jelen esetben olyan beszállító partnerről volt szó, akitől a szállítások megkezdése előtt konkrét mérésadatokat kértünk, az első szállítmányát magunk is bevizsgáltuk toxin vonatkozásában is. Minden szállítmányhoz kértünk és kaptunk minőségi bizonyítványt. Meggyőződésem, hogy a minőségirányítási rendszerünknek megfelelően és ebben az esetben is körültekintően jártunk el. Sokan felteszik a kérdést, akarunk-e ezek után a rendszerünkön szigorítani. Meggyőződésem, hogy ami a vizsgálatok számát illeti, az élelmiszer-iparon belül nálunk van az egyik legszigorúbb ellenőrzés. Fontos megjegyezni, hogy ezek a termékvizsgálatok sok pénzbe kerülnek, ezért minden alapanyagot nem  lehet minden esetben valamennyi paraméterre bevizsgálni. Amint észleltük a problémát azonnal hatósági vizsgálatot kértünk, és visszahívtuk az adott időszakban készült két termékünket.
Cégünk minőségpolitikája rögzíti, hogy célunk kölcsönösen előnyös kapcsolat kiépítése mind a vevőinkkel, mind beszállítóinkkal. A beszállítóinkkal való kapcsolat ugyan bizalmi jellegű, de emellett a beszállítónkat sok szempont szerint minősítjük, és megköveteljük, hogy szállítmányaikat minden esetben valós minőségi tanúsítvánnyal lássák el. Fontos, hogy az élelmiszerlánc szereplői között a bizalom megmaradjon. Természetesen ez után az eset után sem lehet célunk a fogyasztók átnevelése „szakmaivá”, hiszen a gyártás és forgalmazás során a minőség ellenőrzése és biztosítása a mi feladatunk. Ugyanakkor mégis bízunk benne, hogy a fogyasztók ebben az esetben azt is látják, hogy vállalatunk a vizsgálati eredmények ismeretében azonnal intézkedett, készleteit zárolta, kereskedelmi partnereit értesítette, termékvisszahívást rendelt el. Sok minden elhangzott a médiában és nem tudjuk mi marad meg a fogyasztó gondolatában és hogyan. Reméljük, hogy a fogyasztók még nagyobb bizalommal lesznek termékeink iránt, mert mi vagyunk az az élelmiszer-ipari vállalkozás, amely a problémát a nyilvánosság elé tárta. Bízunk tehát a fogyasztók bölcsességében. Hisszük, hogy példánk  hasonló esetben felelős társadalmi magatartásra ösztönzi a többi élelmiszer-ipari vállalkozást. Bár jelen esetben az élelmiszer egészségügyi határértéket valóban túlléptük, de tudni kell, hogy ezeket az értékeket igen nagy biztonsággal határozzák meg. Így esetünkben a termék fogyasztása sem jelent különösebb veszélyt. A Cerbonánál egyébként nem volt kérdés, hogy a becsületesség és nyíltság jegyében a nyilvánosság elé lépjünk. Feltétlenül meg kell említenem, hogy a probléma kezelése során a nagy kereskedelmi láncok minőségirányítási vezetői korrekt módon reagáltak, és szakmailag támogatták intézkedéseinket. Az iparágra vonatkozóan vannak törvényes előírások, és jó gyártási gyakorlatok, amelyet betartunk és alkalmazunk és meggyőződésem, hogy a magyarországi élelmiszeripari vállalkozások többsége hasonlóan jár el. Bízom a média felelősségteljes hozzáállásában is, mert fontos,hogy a hazai élelmiszerek iránti bizalom megmaradjon sőt erősödjön.  

Südyné Harmati Mariann
Cerbona, fejlesztési igazgató