Felgyorsítja a pályázatok elbírálását az új értékelői rendszer felállítása, így a tavasszal megjelent élelmiszeripari beruházásokhoz nyújtott támogatásokról már a nyáron döntés születhet – olvasható a Magyar Idők honlapján. Az ágazat szereplőinek nyújtott támogatás mellett a borászatok is örülhetnek, az eredetileg 20 milliárd forintos keretet a duplájára emelte a Miniszterelnökség. A pályázók között nem mindenki tisztességes.

Szuperhatóság veheti fel a harcot a tejpiacon garázdálkodó áfacsalókkal szemben, a mintegy 25 fős akciócsoportba az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal és az adóhatóság emberei kerülhetnek be – értesült a Magyar Idők. A szakma szerint a minél szigorúbb ellenőrzéssel sokat lehetne lendíteni az olcsó import miatt válságos helyzetbe került ágazat működési feltételein.

A kukorica mellett más, alternatív növények termesztését kellene megfontolniuk a gazdáknak – írja cikkében a Magyar Idők. Az árak évek óta lejtőn vannak, a szakértők szerint pedig a negatív tendencia a következő időszakban is folytatódni fog. A világpiaci túlkínálat ugyanis nem csökken, sőt, az elmúlt három év rekordtermése után az idén is jó termést várható globális szinten, ami tovább növelheti a már most is túlcsordult készleteket.

A sertéshúshoz hasonlóan a baromfi ára is csökkent a boltokban az év elején, itt azonban nem az alacsonyabb forgalmi adó, hanem a csökkenő kereslet áll az áresés hátterében – tudta meg a Magyar Idők. A baromfitartók szerint a lépéssel 15-ről 10 százalékra sikerült mérsékelni a fogyasztás visszaesését.

Még néhány hónapot várni kell a GMO-mentes jelölés bevezetésére – írja a Magyar Idők. Az élelmiszerekre és takarmányokra az Európai Bizottság jóváhagyása után, várhatóan az első félévben kerülhet fel a „GMO-mentes termelésből” védjegy. Az állati termékek közül a jövőben egyre több tétel kerülhet be ebbe a körbe, miután egyre nő a hazai, mentes fehérjetakarmány mennyisége.

Bár a szeszélyes időjárás miatt a 2014-es rekordév eredményeit nem tudta elérni tavaly a hazai mezőgazdaság, a gabonatermesztő gazdaságok és a kertészetek jelentős része összességében jó közepes évet tudhat maga mögött – számol be cikkében a Magyar Idők. Az állattenyésztésben kettősség jellemezte az évet: míg a húsmarhatartók az időközben országossá vált kéknyelv-fertőzöttség ellenére is nyereséget könyvelhettek el, a tejelőtehén-tartók az elmúlt évek legnagyobb válságával néztek farkasszemet. A sertéságazatban sem telt eseménytelenül az év, a felvásárlási árak mélyrepülése ugyanis alaposan megszorongatta az állattartókat.