Amint az a Magyar Idők cikkéből kiderül, a szántóföldi növények termesztésében az elmúlt évben is az időjárás okozta a legtöbb problémát. Az év egészében szinte minden irányban szélsőségekkel találkozhattak a termelők: míg tavasszal a belvíz okozott gondot, nyáron a perzselő szárazság tizedelte a termést. – Nagyon ritkán fordul elő, hogy egy évben kétszer aratunk kukoricát: márciusban a tavalyit kellett levágni, ősszel már az új termést takarítottuk be – hívta fel a Magyar Idők figyelmét Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. A szakember szerint az időjárás miatt az őszi és a tavaszi vetésű növények eredményei jelentős eltérést mutattak. Az őszi kalászosok – többek közt a búza és az árpa – jó termést adtak, ezzel szemben kukoricából hárommillió tonnával kevesebb került a magtárakba, mint egy évvel korábban. – Ez valóban nagy kiesés, ugyanakkor azt is látni kell, hogy az előző évi rekordhoz képest volt ekkora az eltérés. Az elmúlt öt év eredményeit nézve átlagosnak mondható a kukoricatermés – jegyezte meg Vancsura József.
Olcsón mérik a gabonát
Az árak a kisebb mennyiség ellenére sem mentek feljebb, a kukorica és a búza felvásárlási árával sem elégedettek a termelők, ezért a legtöbben még kivárnak az értékesítéssel. Az idei kilátásokkal kapcsolatban Vancsura József elmondta: a búza vetésterülete kissé elmarad az előző évitől, nem éri el az egymillió hektárt. A vetés állapota ugyanakkor ígéretesnek tűnik, a növények szépen fejlődésnek indultak az elmúlt hetekben. Kukoricát az idén is hozzávetőlegesen 1,1 millió hektáron vetnek majd a gazdálkodók.
A tervek szerint a tavaly 70 ezer hektárra nőtt szója vetésterülete is megmaradhat. Az utóbbi idők intézkedései megmozdították a termelők fantáziáját és a pénztárcáját is. Ezért tavaly szóját majdnem dupla akkora területen vetettek a gazdák, mint egy éve. – Bízunk abban, hogy ez a lendület az idén is megmarad – mondta Vancsura József.
Korszerűsítés hozhat stabilitást
A szeszélyes időjárás a zöldség-gyümölcs ágazatban is éreztette hatását. Az előző évi rekordhoz képest a gyümölcstermelők jóval kevesebb termést takaríthattak be. Ez egyrészt az előző évi túltermelés hatása, másrészt a jégverés és az aszály is árott a gyümölcsök fejlődésének. Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Fruitveb elnöke szerint a legrosszabbul az almatermelők jártak: a 2014-es 900 ezer tonnás rekord után tavaly csak 450-480 ezer tonna alma termett. – Ugyanakkor aki korszerű technológiával dolgozott, tavaly is szép bevételre tehetett szert, a minőség és az árak ugyanis kedvezően alakultak – emelte ki a Fruitveb elnöke.
A zöldségfélék esetében kisebb volt a visszaesés, hozzávetőleg százezer tonnával kevesebb került a raktárakba, a mennyiség nyolcvan százalékát egyetlen termény, a csemegekukorica tette ki. Az elnök szerint a visszaesés mögött a szárazság mellett az orosz embargó hatásai állnak, a feldolgozóipar ugyanis a csökkenő kereslet miatt csak kevesebb terményre tudott szerződni, mint korábban. A többi zöldségből az aszály következtében 3-5 százalékos csökkenést mértek, a betárolt zöldségek minősége ugyanakkor jobb, mint korábban. A hajtatott növényeknél 2-3 százalékos növekedést értek el a termelők, étkezési paradicsomból például 10-15 ezer tonnával többet takarítottak be, mint 2014-ben.
A Magyar Idők éves összefoglalóját ezen a linken olvashatjuk tovább.
