Bár a magyar gasztronómia gyakorlatilag a vöröshagymára épült, a makói fajta pedig egyike azon kevés friss zöldségfélének, amely bekerült az Európai Unió eredetvédelmi nyilvántartásába, a hazai termesztés gyakorlatilag a harmadára csökkent, a belső fogyasztás pedig egyre inkább az importra korlátozódik. Míg a rendszerváltáskor 6000 hektáron foglalkoztak vöröshagyma termesztésével az országban, ma már csupán 1800-2000 hektáron terem a zöldségből – hívta fel a Magyar Idők figyelmét Fekete János, a Hagyma Terméktanács elnöke.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint Magyarország friss vagy hűtött vöröshagyma külkereskedelmi egyenlege évek óta negatív. Az elmúlt években jelentős importra szorult az ország, rendre több ezer tonna kerül a külföldi piacokról a hazai boltokba. – A legtöbb vöröshagymát Németország és Hollandia szállítja hazánkba. A hazai hagymatermesztés a rendszerváltás után kezdett visszaszorulni, a 2004-es európai uniós csatlakozás után pedig drasztikusan lecsökkent. Miután beléptünk az unióba, tömegével jelentek meg a nagy multinacionális üzletláncok, amelyek a drágább magyar hagyma helyett olcsóbb exporttal töltötték fel polcaikat – jegyezte meg a szakember. Szavai szerint a külföldi hagyma 35-40 forintos kilónkénti áron beszerezhető, amit a csomagolás után 120-130 forintért kínálnak az áruházakban. A hazai gazdák azonban ilyen alacsony áron nem tudják megtermelni a hagymát, az önköltség 100 forint felett van, így 130 forintnál olcsóbban nem éri meg eladniuk.

A Magyar Idők írása ezen a linken folytatódik.