Az állati izomsejtekből laboratóriumban legyártott hús technológiájára sokan az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik potenciálisan hatékony fegyvereként tekintenek, mivel elméletileg a húsipar energia-, föld- és vízigényét radikálisan csökkenteni lehetne vele.

A gond csupán annyi, hogy a növényi alapú imitátumokkal ellentétben, a művi kitermelésüket övező nehézségek miatt a mesterséges hús előállításához elengedhetetlen sejtnövekedési faktorok elérhetősége korlátozott.

Ezt a problémát a BioBetter úgy igyekszik áthidalni, hogy olyan génszekvenciákat integrál a dohánysejtekbe, amely beidomítja őket a sejtnövekedési faktorok intenzív léptékű előállítására. Ezt a rekombináns DNS-nek nevezett technológiát más területeken, például az orvosi inzulin előállításában egyébként már aktívan alkalmazzák.

Jelenleg a növekedési faktorokat – az inzulint és a transzferrint – általában haszonállatokból gyűjtik össze, ami megnehezíti az anyagok nagy volumenű beszerzését.

Ami azt illeti, élesztő erjesztésével vagy baktériumokkal is elő lehet állítani őket, de ezekhez a megoldásokhoz drága létesítményekre van szükség.

A The Good Food Institute nevű nonprofit szervezet szerint századára kellene csökkenteni az inzulin- és transzferringyártás költségeit ahhoz, hogy a sejttenyésztett hús gazdaságilag életképes alternatíva legyen.

A BioBetter projektje mindazonáltal azt sugallja, hogy terjedelmes dohányültetvények hadrendbe állításával a növekedési faktorok ömlesztett előállítása rentábilissá tehető.

Forrás: European Supermarket Magazine