Becsült olvasási idő: 1 perc
A filoxéra „árnyékából”

A hazai piacon is egyre ismertebbek a jó gyümölcsborok, amelyeket egy ideje egyesület is képvisel. Tahitótfaluban a filoxéravész után szőlő helyett epret telepítettek, így adott volt a lehetőség az eperbor készítésére. A legutóbbi, Eperméz névre hallgató bort a Duna-Ipoly Nemzeti Park védjeggyel is ellátta. Az idei szezonra sem panaszkodhatnak az eperbor készítők a felvásárlási ár és a minőség is jól alakult.

A gyümölcsborok között is kivételes az eper helyzete, hiszen ez igényli a legtöbb munkát, mondta a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában a pincészet egyik tulajdonosa, Kallós Gábor. Szezononként 50-60 hektárról kell szüretelni, hogy elkészülhessen a bor. Kallós Gábor hozzátette: eddig csak a palántázást sikerült gépesíteniük, minden mást kézi munkával végeznek. Az eperbor a szőlőborhoz hasonlóan készül, rosé technológiával. Az epret más gyümölccsel is házasítják, cigánymeggyel, fekete ribizlivel és fekete szederrel, adventre pedig az áfonyával házasított eperbor elkészítését tervezik.

Évente 110-130 ezer liter gyümölcsbor készül hazánkban. Ezek védelmére egy éve alakult a Magyar Gyümölcsbor Készítők Egyesülete, melynek a tahitótfalui pincészet is alapítója. A hosszú távú terv, hogy a valódi gyümölcsborok oltalomban részesüljenek, de a törvények már a jövő évtől védelmet nyújtanak a gyümölcsboroknak. 2015. január elsejétől csak a gyümölcssűrítményből vagy a friss gyümölcsből készült borokra lehet ráírni, hogy gyümölcsbor.