„Kétszer megbüntettek minket 10 ezer forintra, legutóbb ráadásul a NAV-osok csak azt hajtogatták, hogy nem jól töltöttünk ki valamit, de azt nem tudják megmondani, hogy mit kellett volna helyette írni. Az állásfoglalásukat várjuk tíz napja.”

„Egyre-másra szembesülünk olyan helyzetekkel, amikor fogalmunk sincs, hogy hogyan kérjük az EKÁER-t. A rendszerben nem létező opció például az, amikor svájci vevőnk Németországba rendel árut, tehát van EU-s adószáma, de nincs németországi címe. Lehetetlen feladványnak bizonyult az is, amikor német vevőnk azt kérte, vigyük az általa rendelt árut egy budapesti raktárba, mert ott veszi fel a kamionjával.

Az EKÁER-t neki kellene címezni, de ha nincs magyar adószáma, az igényléshez nem lehet magyarországi címet beadni” – panaszkodtak lapunknak olyan agrárcégek vezetői, amelyek friss magyar zöldséget, gyümölcsöt takarítanak be, és értékesítik is rögtön jellemzően külföldi partnereknek. Arra a kérdésünkre, hogy mit tesznek, amikor nincs a helyzetnek megfelelő opció, a legtöbben azt válaszolták: akkor direkt rosszul igénylik az EKÁER-számot. Így tízezres büntetést kockáztatnak, ha viszont nem kérnek, és hatósági ellenőrzésbe ütköznek, akkor milliósat.

Szakmai szervezetek már a tavasszal jelezték a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM), hogy módosításokra, egyszerűsítésekre volna szükség, hiszen a betakarítási szezonban a teherautók gyakorlatilag napi 24 órában szállítják a gyorsan romló terményt, azaz nonstop igényelni kell az EKÁER-számokat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) javaslatainak nagy részét figyelembe vette a gazdasági tárca, mindazonáltal a szervezetnél úgy látják: maradtak problémák.

A Világgazdaság cikke ezen a linken folytatódik.