A Központi Statisztikai Hivatal június 5-én közzétett gyorsbecslése szerint 3,4%-kal nőtt a kereskedelmi fogyasztás (kiskereskedelmi volumen) áprilisban az előző év azonos időszakához képest, az úgynevezett naptárhatástól megtisztított volumenindex alapján. Magyarázatképpen meg kell jegyezni, hogy a KSH a statisztikai módszertan alapján, többféle módon hasonlítja össze az adatokat, egyrészt közzéteszi a nyers (kiigazítatlan), továbbá a különböző időszaki hatásokkal kiigazított indexeket. Az említett gyorsbecslés kiigazított adat.

A KSH június 25-i adatközlése a nyers (kiigazítatlan) adatokat tekintve már mást mutat, mindössze 0,7% az áprilisi növekedés. Az üzemanyagok 6,5%-os megugrását leszámítva ugyanakkor 0,8%-kal csökkent a forgalmi volumen.

Az áruházi kereskedelem első négyhavi mérlege a következő (az előző év azonos időszakához mért nyers adatok alapján):

A közzétett adatok szerint az élelmiszerpiac az év eleji gyengébb indítást követően márciusban túllépte az előző évi szintet, de áprilisban ismét elmaradt attól, közel 2%-kal. Az iparcikk eladások szintje hosszú idő után elérte az előző év azonos hónapjának volumenét (100,7%). Az üzemanyagok fogyasztása alaposan felhúzta a mérleget.

A 2013. évi kilátásokat több folyamat befolyásolja azzal, hogy  a fogyasztói piacot végül a pénztárcákból előkerülő forintok határozzák meg. A reálkeresetek az alacsony infláció miatt előreláthatóan 2%-kal nőhetnek, a reáljövedelmek is emelkedhetnek. A legkisebb kereseteket jelentő minimálbérek, továbbá a nyugdíjak is több mint 5%-kal nagyobbak az előző évinél, ami mennyiségben számolva az átlagnál több megvásárolható árucikket, szolgáltatást jelent. (Az év első négy hónapjában 2,6% volt az infláció mértéke, ami a korábbi évekhez képest sokkal kisebb.)

Az inflációs hatásnál figyelembe kell venni azonban, hogy 2013. január-április között az élelmiszerek és élvezeti cikkek az átlagot tekintve tovább drágultak (az élvezeti cikkek az adóemelések miatt 10% feletti mértékben), igaz viszont, hogy az áremelkedés üteme mérséklődött. Az eredmény a vásárló szemével az, hogy az átlagos élelmiszer még mindig drága, de úgy tűnik, a vásárlók több pénzüket elsősorban élelmiszerekre fordítják.

Az iparcikkek piaca helyben járt, nem nőtt az év első négy hónapjában.

Az üzemanyagok ára áprilisban csökkent, ezzel az elmúlt évek alapos drágulásából faragott le a piac, de a 400 forintos határ alá még nem lépett be a benzin ára: ennek ellenére már így is nőtt az üzemanyag vásárlási kedv áprilisban.

Az igazi haszon a háztartások számára a rezsicsökkentés, ami több mint 100 milliárd forintot hagy a zsebekben (igaz, hogy a rezsitartozás ugyanakkor ennél több).

Az elmúlt évek tapasztalata, hogy a fogyasztói piac a reálkeresetek, reáljövedelmek változásait követi. A nemzetgazdaság teljesítménye (GDP) ugyanakkor behatárolja a kereseteket.

Aggodalomra ad okot, hogy a költségvetési kimutatások szerint a fogyasztáshoz kapcsolt adóbevételei a költségvetésnek elmaradnak a tavalyi szinttől, nem csak a rezsicsökkentés és az alacsonyabb infláció miatt (ezek az adóbevételek az áruházi kereskedelemnél szélesebb kört ölelnek fel).

Aggodalomra ad okot az is, hogy a második félévben belépő útdíj rendszer elsősorban egyes élelmiszerek költségeit számottevő mértékben is növelheti.

Súlyos veszélyeket rejt magában a júliustól induló új trafikrendszer, ami elsősorban a kistelepüléseken tehet tönkre élelmiszerüzleteket, ami azt jelentheti, hogy cigarettát és élvezeti cikkeket, valamint fagylaltot lehet majd venni, de tejet és kenyeret már nem. A fehér foltok miatt növekedhet a feketézés, ami nem csak a költségvetésnek, hanem a kereskedőknek is veszteség.

Összességében a jelenlegi információk alapján a fogyasztás elérheti, egyes területeken pedig túl is lépheti az előző évi szintet, a gyengébb évkezdet ellenére. Ehhez az szükséges, hogy az év derekán, majd második félévben egyes területeken többet vásároljanak az áruházakban. Erre akkor van esély, ha nem lesznek egyes területeken piaci zavarok (pl. trafikrendszer indulása nyomán), továbbá a forint gyengülése nem lesz tartós (a 300 forint körüli euro/forint árfolyam drágító tényező) - áll az OKSZ közleményében.