„Egészségünk állapota leginkább saját magunktól, az egészségügyi ellátórendszertől és az élelmiszer-kereskedelmi környezettől függ." – fogalmazott hivatalos Facebook-oldalán Lázár János. Előbbiekre nem tért ki, utóbbi kapcsán ugyanakkor azzal a váddal illette a hazai Coca-Colát, hogy „Fanta helyett hantát" kínálnak a magyar fogyasztóknak, miután egy általa olvasott (meg nem nevezett) írás szerint az Olaszországban értékesített Fanta narancslétartalma duplája a hazainak. A miniszter nyílt fenyegetéssel zárta sorait közösségi oldalán:
„A SPAR, a Lidl és az Aldi - leuraltak és letaroltak mindent! A tömegtermékek esetében nem érdekli más őket: minél többet eladni. Ez kiszolgáltatottá teszi a magyar embereket […] Az élelmiszeripari szemét dömpingje - ami nem kereskedelmi, hanem közegészségügyi kérdés - csak erős kontroll mellett tartható kordában. Nem fognak koccintani a multik! Ez viszont nem hanta!"
Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében visszautasítja a Lázár János építési és közlekedési miniszter posztjában megfogalmazott, a kereskedőket érintő – egyébként a Coca Cola termékével kapcsolatban felmerült - teljesen megalapozatlan vádakat. Alábbi észrevételeiket változtatás nélkül idézzük:
1. A hazai „élelmiszerjog” biztosítja, hogy kizárólag biztonságos élelmiszerek kerüljenek a vásárlók kosarába, a fogyasztók megfelelő tájékoztatást kapjanak, és ne vezessék őket félre a forgalmazott élelmiszerek összetételét és jellemzőit illetően. Az élelmiszeripari gyártóknak, feldolgozóknak jogukban áll a termékeik összetételét módosítani, hogy azok megfeleljenek pl. a nemzeti jogszabályoknak, a helyi fogyasztói preferenciáknak vagy a földrajzi és/vagy szezonális elérhetőségből eredő különbségeknek mindaddig, amíg betartják az uniós élelmiszer- és fogyasztóvédelmi jogszabályok valamennyi előírását. A gyártók nem téveszthetik meg a fogyasztót azt állítva, hogy azt azonos márkajelzés alatt előállított élelmiszerek mindenben azonosak más uniós országban forgalomba hozott termékkel, amikor ez nem igaz, mert például összetételükben különbözőek.
Akkor beszélhetünk tehát „kettős minőségről”, ha egy Magyarországon forgalomba hozott élelmiszer és legalább egy másik tagállamban forgalomba hozott élelmiszer bár megegyeznek (azonosak), de összetételük vagy jellemzőik jelentősen eltérnek egymástól és ezeket a jelentős eltéréseket „jogszerű és objektív okok” nem indokolják. Így nem beszélhetünk kettős minőségről, ha a termékek közötti jelentős eltérés jogszerű és objektív okokkal magyarázható, például nálunk a taurin felhasználás különadó alá esik vagy a cukornád felhasználása kiváltható, de amennyiben igazolható, a hazai ízpreferencia is figyelembe vehető. Amennyiben felmerül a „kettős minőség gyanúja”, úgy az csak érintettek bevonásával történő összetett vizsgálatok eredményeként kerülhet megállapításra.
2. A posztban megnevezett kereskedelmi vállalatok megszólítása teljesen érthetetlen és indokolatlan, hiszen a „kettős minőséggel” kapcsolatban hírbe hozott gyártói márkát a kis alapterületű falusi bolttól kezdve a hipermarketekig az egész országban értékesítik. A forgalmazott termékek minőségével kapcsolatban megfogalmazott általánosítást a Szövetség kellő tisztelettel, de egyúttal határozottan visszautasítja, hiszen az érintett tagvállalatok folyamatosan arra törekednek, hogy a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, a vásárói elvárások figyelembevételével értékesítsék az élelmiszer termékeket a fogyasztók megelégedésére. Egy gyártói márka, mint például a Fanta összetételéről nem a kereskedő dönt, arra egyébként sincs is közvetlen ráhatása.
