Hat évvel ezelőtt pompás bőrben volt a vaníliapiac.
A kilogrammonkénti ár 20 dollár körül mozgott, a termésmennyiség az elvártaknak megfelelően alakult, és mindenki az ellenérték szakadatlan ingadozása nélkül adhatta át magát a vanília fagyi és a fűszerrel készült édességek élvezetének.
Mostanában viszont minden a feje tetejére állt.
Tavaly januárban már nagyjából 200-250 dollárt kértek a finomság kilogrammjáért, az idei év elejére pedig már a hajmeresztő 500 dollárt is elérte a költség. 2003 óta nem volt ennyire drága a fűszer.
Hogy az ár miért ilyen csapodár?
Azért mert 2016-ban az ültetvények nagyon rosszul muzsikáltak. A világ vaníliatermésének 85 százalékát előállító Madagaszkáron például 2016-ban nyamvadt 1200 tonnára süllyedt a terméshozam. Egy jó évben 2000 tonna vagy több az eredmény. Bár több más vaníliatermesztő ország (pl. Indonézia) némi képzavarral élve kicsit enyhítheti a felszökő árra nehezedő nyomást, számos, a fűszerhez köthető nyalánkságért cserébe 2017-ben alighanem mélyebbre a zsebünkbe kell nyúlnunk.
Feltehetőleg nem lesz ugrásszerű az áremelkedés, mert paradox módon a vanília jégkrémben és az ínyencséggel elméletileg fűszerezett egyéb csemegékben a vaníliatartalom csupán elenyésző (általában nem több mint 1 százalék), és néhány cég még ennél a kis adagnál is az ízesítő helyett egyéb alternatívákkal pótolja az ízvilágot. Ilyen lehet például a mesterséges vanillin, vagy a naturális, vanília jellegű ízek is.
Az ültetvények helyzetének normalizálódásával remélhetőleg nem fognak kitartani sokáig az áldatlan piaci viszonyok, és az érintett vállalatok jelentős drágulás nélkül is visszaválthatnak majd a szintetikus változatokról a természetes forrásokhoz.


