Becsült olvasási idő: 3 perc
Coop olimpiai interjúsorozat – Cseh László

Emberek, akik hisznek abban, amit csinálnak! Nap mint nap kemény munkával bizonyítják elhivatottságukat még akkor is, amikor nincs közönség, taps, siker. A londoni olimpia közeledtével hazánk olimpikonjai, példaképei kerülnek az érdeklődés középpontjába.

Akár a korán kelés bajnoka is lehetne, hiszen minden reggel fél ötkor ébred. Aztán edz, pihen, edz, pihen. Így telnek napjai kisgyerek korától. Világ- és többszörös Európa-bajnok, az olimpiai medálokból pedig már csak az arany hiányzik a gyűjteményéből. Az ország kedvence, Halásztelek, Balatonalmádi, Kőbánya díszpolgára, aki nem más, mint Cseh László.

Kipróbált többféle sportágat – többek között focizott, kosárlabdázott –, de a víz iránti rajongása mindennél erősebbnek bizonyult. „Kiskoromtól a víz szeretete irányította az életemet. Az az érzés, élmény, amit ad, amit nyújt. Egyszerűen szükségem van rá. Imádom a hangulatát, annyira, hogy olykor még egy-egy filmet is a fürdőkádból nézek. Igyekszem minél több időt eltölteni a víz társaságában, és örülök, hogy ez nem tűnik hiábavalónak.”

Még elképzelni is nehéz, mennyit edzett az elmúlt csaknem húsz esztendőben, ám neki ez inkább öröm. A nap nagy részét az uszodában, a vízben tölti, és másnap kezdődik minden elölről. „Néha lelkileg megvisel a koránkelés, de aztán elhessegetem magamtól a gondolatot, és csak az a cél lebeg előttem, amely már sok-sok éve vezérel. Nagyon kemények, kínzóak, gyötrőek az edzések azért, hogy az adott napon, az adott pillanatban a legjobbak legyünk. Ám az elvégzett munka mindenért kárpótol. Nincs hiányérzetem, így teljes az életem, így vagyok boldog. Ez sokkal fontosabb annál, mint azok a bulik, amelyekről esetleg lemaradok a felkészülés miatt.”

Fantasztikus küzdő, ugyanakkor rendkívül balszerencsés. Az athéni olimpia előtt 21 nappal eltörte a lábát, de mindent elkövetett, hogy ott lehessen az ötkarikás játékokon, aminek egy bronzmedál lett a jutalma. Tavaly a sanghaji vb-n asztmája akadályozta meg a jobb eredmény elérésében, mivel a 400 vegyes selejtezőjekor 95%-os volt a levegő páratartalma. „Amikor csak tehetem, nem gondolok arra, hogy gyerekkoromtól asztmás vagyok. Olykor kicsit nehezebbek az edzések, de úgy kezelem, mintha nem lennék beteg.

Elfogadtam, nekem így kell jól szerepelnem, kiemelkedőt nyújtanom. A taktikánkat is ehhez igazítottuk, igyekszem mindig a lehető legkevesebb levegővétellel úszni.”

Már hat-hét évesen látni lehetett a tehetségét. Ám a gondos szülői, családi közeg is szerepet játszott abban, hogy a „kiscsehlaciból” klasszis úszó lett: „Nagyon sokat köszönhetek a családomnak, nagyszüleimnek, szüleimnek. Sok tehetség kallódik el azért, mert hiányzik a kellő háttér. Nálam sohasem volt kérdés, ki hoz-visz edzésre. Ha a szüleimtől bármit kértem, ismeretlen volt a „most nem érek rá” válasz. Nemcsak én, hanem Ők is rendkívüli áldozatot hoztak a sikereimért. Az a szeretet pedig, ami a kezdetektől körülvesz, semmihez sem fogható. A jó eredményekkel igyekszem mindezt meghálálni.”

Azt mondják, olyan, mint a jó bor: minél öregebb, annál jobb. Ha ez így van – márpedig miért kételkednénk? –, akkor a londoni olimpián a csúcsra érhet. „Nem teher, inkább öröm, hogy mindenki szeretné, hogy aranyérmes legyek. Én is nagyon áhítom ezt a győzelmet.

Büszke vagyok, hogy ismét olimpiára készülhetek, és azt hiszem, reális esélyem van a győzelemre. Most áll össze végérvényesen az a rengeteg munka, amit évek óta elterveztünk, elvégeztünk. Kemény csata lesz a két amerikaival, Phelpsszel és Lochte-val, de nem félek! Teljesítményemmel szeretném motiválni a magyar fiatalokat, hogy érdemes sportolni, küzdeni! Mert ha megvalósítják azt, amit elképzeltek, annál nincs csodálatosabb érzés!”

Sportág:
úszás

Született:
1985. december 3., Budapest

Klubja:
Kőbánya SE

Edzője:
Turi György

Legjobb eredményei:
– háromszoros olimpiai ezüstérmes
(200 és 400 m vegyes, 200 m pillangó, 2008, Peking),
– többszörös világbajnok,
– többszörös Európa-bajnok,
– többszörös magyar bajnok