Óriási csapást mér a hazai csomagolóiparra, hogy a kormány jövőre többszörösére növeli a csomagolóanyagokra kivetendő úgynevezett környezetvédelmi termékdíjat - állítják szakértők. Egyes társaságok "csak" az eddigi háromszorosát fizethetik majd a be jövőre a kormányzatnak a díjak megnövelése után. Akad azonban majd olyan hazai vállalat is, amelynek 82 százalékkal emelkedik az ilyen jellegű kiadása.
Ez pedig ahhoz vezet, hogy - miután szinte minden termék valamilyen csomagolásban kerül az üzletekbe - így az ára is majdnem mindegyiknek növekedni fog. A csomagolást gyártó vállalkozások ugyanis nem lesznek képesek "lenyelni" a termékdíjak háromszorosára növekedését. A végfelhasználói árak újbóli emelkedése a fogyasztás visszaeséséhez vezethet.
Ezért kérdéses, hogy az újonnan bevezetendő termékdíj rendszer összességében a várt hatással lesz-e a kiskereskedelemi forgalomra és a költségvetés bevételeire - vélik hozzáértők.
Az új termékdíj törvényt idén júniusban fogadta el a kormány, majd egy hónap múlva már módosították is, ám hamarosan várható az újabb kiigazítása. A jogszabály legtöbb rendelkezése 2012. januárban lép majd életbe, mégpedig úgy hogy több, a csomagolási ágazatra, és ezáltal a vásárlókra nézve egyaránt hátrányos változást tartalmaz. A legjelentősebb változás az lesz a díjszedésben, hogy megszűnik az úgynevezett mentességi rendszer. Eddig azok a vállalkozások, amelyek gondoskodtak a hulladékká vált csomagolások szelektív visszagyűjtéséről és újrahasznosításáról, azok hulladékkezelési díj (más néven licenc díj) megfizetésével mentesültek a termékdíj alól. A hasznosítási díjakat a tényleges költségek alapján határozták meg, a termékdíj viszont szankcionáló célzatú, így lényegesen magasabb lesz a fizetendő összeg.
Az államkasszába eddig évente hozzávetőleg 20-25 milliárd forint termékdíj folyt be (nem csak a csomagolásból, hanem az összes termékdíj-köteles cikk után együttesen). A licencíjak további 10-15 milliárd forint kiadással jelentettek a vállalkozóknak. A jövő évben azonban már legalább 49 milliárd forint bevételt tervez a kormányzat, de a legújabb információk szerint már 60 milliárd forintra emelkedhet a jövő évi bevételi terv. A bevétel-növekedés pedig csak akkor következhet be, ha bővül a díjköteles termékek köre, vagy növekednek a díjtételek.
Mindezek mellett megváltozik a csomagolószereket terhelő termékdíjak beszedésének időbeli rendje is, emiatt a jelenleginél korábban kell majd befizetni ezt a közterhet. Ezáltal növekszik az időtartam, ami a díj befizetése, és a gyártó, illetve forgalmazó bevételének a beérkezése között eltelik. Vagyis a jelenleginél hamarabb és sokkal magasabb összeget kell majd befizetni a társaságoknak. Ennek következtében - jegyezték meg hozzáértők - nem a jövő év lesz idehaza csomoagolási iparág válságból való kilábalásának az éve.
Mi több: egyes társaságokat a csőd közelébe is sodorhat a terheik drasztikus növelése.
A nyári törvénymódosításkor az ipari csomagolás kategóriát nem szüntették meg, pedig ennek a díjtétele magasabb, mint a normál csomagolásé, ami azért furcsa, mert ez azt jelenti, hogy nagyobb terhet visel egy üdítőital-, gyümölcsital-, vagy ásványvízgyártó, mint az a cég, amelyik például hasonló műanyagból készült flakonban mosószert, vagy más vegyszert tölt - mondta lapunknak Folláth Györgyné, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) ügyvezetője. Csak híresztelésekből ismernek különböző számokat a díjemelés mértékéről. Láttak ugyan egy tervezetet, de állítólag annak adatai már nem érvényesek - hangsúlyozta Folláth Györgyné.
A chipsadóból a kormány 40 milliárd forintos bevételre számít, miközben az élelmiszeriparnak tavaly az adózás előtti eredménye 2010-ben 52 milliárd forint volt, és akkor még nem esett szó a környezetvédelmi termékdíj esetleges emeléséről sem. A feldolgozóipar költségnövekedése áremelkedésekhez vezet, amelyet a fogyasztók is megéreznek az ágazatban pedig létszámleépítésekre lehet számítani - figyelmeztetett Folláth Györgyné. Különösen a műanyag csomagolású termékeket sújthatja egy esetleges nagy mértékű tarifaemelés, márpedig az ásványvizek többségét ebbe a csomagolóanyagban értékesítik.
Az ásványvízgyártók és -forgalmazók igyekeznek kigazdálkodni, hogy ne kelljen a fogyasztókra hárítani a termékdíj növekedést, és ne emelkedjenek a mostani literenkénti 55-100 forintról az árak. Azonban az áfa és a termékdíj várható növelését már biztosan nem tudják teljes mértékben "lenyelni" - említette Bikkfalvi Istvánné. Míg 1990-ben 3,5-4 liter ásványvizet ivott meg évente egy fogyasztó, addig mostanra ez a mennyiség elérte az évi 100 litert.
Korábban a termékdíjat visszaforgatták a hulladékgazdálkodásba, az újrahasznosító ipar támogatására. Most úgy tűnik, a hulladékgazdálkodásban eddig tevékenykedő nonprofit társaságok helyébe létrehozott állami Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség nevű óriás szervezet finanszírozására fordítják majd a környezetvédelmi termékdíjból befolyt összeget.
