Paradox módon, a globális éhezés csak nőtt azóta: a legutóbbi becslések szerint a harmadik egymást követő évben emelkedett az alultáplált emberek száma. 2017-ben 821 millió ember, azaz minden kilencedik, éhezett tartósan (a világ népességének 11%-a), nagy részük családi gazdálkodó a szubszaharai Afrika és Délkelet-Ázsia szegény vidéki területeiről, akik megélhetését a mezőgazdaság biztosítja.
Azonban az éhezés arányának növekedése nem az egyetlen nagy kihívás, az alultápláltság más formái is növekedést mutatnak. 2017-ben legalább 1,5 milliárd ember szenvedett valamilyen mikrotápanyag hiányosságban, mely különböző egészségügyi problémáknak ágyazhat meg. Emellett terjed a felnőttkori elhízás: 2012-ben a népesség 11,7%-a volt túlsúlyos, 2016-ban már 13,3 %-a (vagyis 672,3 millió ember).
Hamarosan még több elhízott lesz
Bár az éhezés meghatározott területekre korlátozódik, ahol konfliktusok, aszályok és a rendkívüli szegénység uralkodnak, az elhízás azonban mindenütt jelen van, és világszerte egyre több embert érint.
Valójában az elhízás globalizációjának vagyunk tanúi. Az elhízás aránya gyorsabban emelkedik Afrikában, mint bármely más kontinensen – a világ azon 20 országából, ahol a legmagasabb ez a ráta nyolc afrikai. A túlsúly 38 millió öt év alatti gyermeket érintett 2017-ben; 46%-uk Ázsiában, és 25%-uk Afrikában él.

Ha nem lépünk sürgősen, akkor hamarosan több elhízott lesz a világon, mint alultáplált. Az elhízás terjedéséért magas társadalmi-gazdasági árat fizetünk, ugyanis az elhízás következtében egyre több a cukorbetegségben, szívbetegségben és rákos megbetegedésben szenvedők száma. Becslések szerint az elhízás globális gazdasági költsége évente 2 billiárd dollárba (a világ GDP-jének 2,8 %-a). Ez a mérték megegyezik a dohányzás vagy a fegyveres konfliktusok hatásával.
Az idei Élelmezési világnap arra emlékeztet bennünket, hogy emberi kötelességünk az éhezés és alultápláltság minden formájának felszámolása és a figyelemfelhívás az éhezésmentes világ eléréséért 2030-ig, vagyis alig 12 év alatt.
A kormányok a szerepe kulcsfontosságú az éhezés felszámolásában, ugyanis ők tudják biztosítani annak feltételeit, hogy a rászoruló emberek elegendő jövedelemmel rendelkezzenek táplálékuk megvásárlásához vagy megtermeléséhez – akár szélsőséges körülmények közepette is.
Fontos a pontos információ
A világvezetőknek azonban nem szabad elfelejteniük, hogy a „Zero Hunger” világ nem csupán az alultápláltság felszámolását jelenti. Magába foglalja azt is, hogy az emberek számára hozzáférhetők legyenek az egészséges élethez szükséges tápanyagok. Nem csak ellátni, hanem táplálni kell őket.
Sajnos a jelenlegi globális élelmiszerellátó-rendszerek a magas kalória-, energia-, zsír-, cukor- és sótartalmú feldolgozott élelmiszernek kedveznek. Ezeket át kell alakítani, még pedig oly módon, hogy minden ember hozzáférhessen az egészséges és tápláló ételekhez.

Az egészséges életmódra irányuló összefogás alatt gondolhatunk az informatív csomagolásra, a káros alapanyagok betiltására, az egészséges táplálkozás bevezetésére az iskolai tananyagba, módszerekre az élelmiszer pazarlás ellen és olyan megállapodásokra, melyek segítik a helyi, egészséges és tápláló élelmiszerekhez való hozzáférést.
Tetteink alakítják a jövőt – szól a 2018-as Élelmezés világnapján mottója. Itt az ideje, hogy megújítsuk az elköteleződésünket a fenntartható, éhezés- és táplálkozási problémáktól mentes jövő iránt.

