Üzemanyag, alkohol és dohánytermékek. Nehéz idők jönnek arra, aki sokat fogyaszt az imént felsorolt termékekből. A kormány kezdeményezésére ugyanis az Országgyűlés eldöntötte, hogy július 1-jétől az ezekre kivetett jövedéki adót drasztikusan felemeli. A cél aligha támadható: pluszforrásra van szükség ahhoz, hogy Magyarország a gazdasági válság ellenére is működőképes maradjon. Első látásra ehhez megfelelő eszköznek látszik a jövedéki adóterhelés növelése, hiszen az ezen adófajtából származó jövedelmek a statisztika szerint évről évre emelkednek. Amíg 2005-ben összesen 670,7 milliárd forint jövedéki adó folyt be a központi költségvetésbe, addig tavaly már csaknem 843 milliárd forint. Ráadásul ezek a bevételek könnyen tervezhetőek és behajthatóak, hiszen a vám- és pénzügyőrség regisztrálja és rendszeresen ellenőrzi a jövedéki termékekkel foglalkozó kereskedőket, és egyre nagyobb erőket mozgósít a szigorú szabályok kijátszói ellen.
A jövedéki adó 2009. július 1-jétől átlagosan 5 százalékkal emelkedett. Az üzemanyagok esetében ez azt jelenti, hogy a benzin adója 103,5 forintról 109 forintra, a gázolajé pedig 85 forintról 90,5 forintra emelkedett literenként. Az alkoholtartalmú italok jövedéki adója 6-7 százalék közötti mértékben, átlagosan 6,5 százalékkal emelkedik. A cigaretta jövedéki adója pedig a tételes adó esetében ezer szálanként 140 forinttal nőtt. Nő továbbá a minimumadó is, mind a cigarettára, mind a fogyasztási dohányokra. A cigaretta minimumadója ezer szálanként 15 175 forintról 16 000 forintra nő. A finomra vágott fogyasztási dohány és az egyéb fogyasztási dohány minimumadója kilogrammonként pedig 650 forinttal, ami átlagosan 10,7 százalékos jövedéki adóemelést jelent. Ha minden jól megy, és a fogyasztás nem változik, akkor az 5 százalékos átlagos emelkedéssel számolva a jövedéki adóból származó költségvetési bevételek nagyjából 42 milliárd forinttal nőhetnek.
Ez azonban csak az első lépés. A megemelt adó csak néhány hónapig él, mert aztán a jövő év elejétől újabb emelés borzolhatja a kedélyeket. A benzin jövedéki adója például 10, a gázolajé 7,6 százalékkal nő január elsejétől. Drágulnak az alkohol- és dohánytermékek is, hiszen jövedéki adójuk 10, illetve 8,3 százalékkal fog emelkedni jövő év első napjától. A csaknem 9 százalékos átlagos jövedékiadó-emelés pedig már úgy 80 milliárd forintot hozhat pluszban a konyhára. Feltéve, hogy minden jól megy, és a megdráguló jövedéki termékek iránt nem csökken a fogyasztók érdeklődése.
De vajon minden jól megy-e? Ha az adó bejelentését követően napvilágot látó érdek-képviselői nyilatkozatokat olvassuk, azt érzékeljük, hogy a kormány többet veszít majd a réven, mint amennyit nyer a vámon. Talán a legkevésbé az alkoholtartalmú italok miatt kell aggódnunk. A borászok például egyáltalán nem tartanak az adóemeléstől. Csak azt sérelmezik, hogy a kereskedők osztozni akarnak velük a forgalomcsökkenés terhein. A Magyar Szeszipari Szövetség némileg borúlátóbb, hiszen 10,7 százalékos áremelkedést jósol, amiben azonban már benne van az áfa növekedésének hatása is. Mindazonáltal az érdekképviselet attól tart, hogy a drágulás miatt fellendül a feketeszeszek forgalma.
A leginkább a dohánygyártók aggódnak. Érdekképviseletük, a Magyar Dohányipari Szövetség álláspontja szerint idén csak az adók emelkedése miatt 10 százalékkal drágul a füstölnivaló, majd a jövő év elejétől ugyanilyen mértékű árváltozás vár a fogyasztókra. A legnépszerűbb cigaretta ára például csaknem negyven forinttal, dobozonként 550 forintra nőhet. Ezt a gyártók nem tudják kigazdálkodni, így a testület véleménye szerint csökken a legálisan értékesített cigaretta mennyisége. Az érdekképviselet adatai szerint az előző évihez képest 2008-ban félmilliárd szállal csökkent a legális dohányforgalom, és idén az első öt hónapban újabb csökkenést mértek.
Az üzemanyag-forgalmazók hangját nem lehet hallani az adóemelés ügyében. Bár a Mol Nyrt. jelezte, hogy csak az adóváltozások miatt 18-19 forinttal kell többet fizetni az üzemanyagért, erre mégis kevesen kapták fel a fejüket. Pedig nem árt tisztában lenni azzal, hogy ilyen gyors és drasztikus üzemanyagár-emelésre nemigen volt még példa. Egy liter benzin árának július 1-jétől már 56 százalékát teszik ki a különféle adók. Nem is olyan régen a kőolaj drágulása miatt mindenki riadozott a literenként 300 forint fölé növekvő üzemanyagáraktól, ám a júliusi adóváltozások miatt tartósan ilyen árakra kell berendezkednünk. Amíg azonban a cigarettáról és a szeszről könnyen lemond az ember, az autózásról már kevésbé. Így borítékolható, hogy a benzin drágulása a hazai nemzetgazdaság minden ágazatában éreztetni fogja hatását.
A költségvetési extra bevételek megléte nagyban függ attól, vajon befolynak-e a tervezett bevételek, azaz a fogyasztók hajlandóak lesznek-e megfizetni a drágább jövedéki termékeket. Az üzemanyagok tekintetében nyugodtak lehetnek a költségvetést tervezők. Az ásványolaj-forgalmazók adatai szerint ugyanis akármennyibe is kerül az üzemanyag, a kutaknál érzékelhető mértékű keresletcsökkenésre nem kell számítani. Más a helyzet a cigaretta és a szesz esetében. Bár a vámhatóság adatai szerint az e két termékkörből származó jövedékiadó-bevétel az emelések után sem csökkent számottevően, azért a gyártók rendre forgalomcsökkenésről panaszkodnak. Valami igazuk azért lehet, mert a cigarettacsempész szót a 2009 mellé a keresőbe beütve csaknem 9 ezer, az illegális szesz kifejezésre rákeresve pedig nagyjából 7 ezer találatot kapunk.
A jelenség azonban nem kezelhetetlen. A vám- és pénzügyőrségnek megvannak az eszközei a cigarettacsempészek és a zugszeszfőzők kordában tartására. Néhány évvel ezelőtt, amikor az elszaporodó feketecigaretta miatt fokozott ellenőrzést vezettek be az ország keleti határain, maguk a dohánygyártók is elismerték a fellépés hatékonyságát, és folytatásra biztatták a hatóságot. Hasonló szigorral most is el lehet érni, hogy ne csökkenjenek drasztikusan a jövedékiadó-bevételek.

