Az étrend, a bélbaktériumok és a szisztémás gyulladás kapcsolatának vizsgálata során a Stanford Egyetem kutatóinak egyik csoportja megállapította, hogy az erjesztett élelmiszerekben (joghurt, kefir, erjesztett zöldségek stb.) gazdag étrend követése már néhány hét alatt növelheti a szervezet bélbaktériumainak sokféleségét, és csökkentheti a gyulladásos biomarkerek számát.
Az új kutatás a magas rosttartalmú étrendet (hüvelyes zöldségek, diófélék, teljes értékű gabona stb.) állította szembe a sok fermentált ételt tartalmazó diétával.
A vizsgálatokban harminchat egészséges felnőtt vett részt, akiknek vagy az egyik vagy a másik diétára kellett 10 hétig ráállniuk. Ezen időszak előtt, alatt és után is vér- és székletmintákat vettek a tesztalanyoktól.
Christopher Gardner, a tanulmány társszerzője szerint a projekttel azt kívánták megvizsgálni, hogy kimondottan a mikrobiom befolyásolását célzó élelmiszerekkel milyen sikerrel lehet felvenni a harcot a krónikus gyulladások ellen.
Az erjesztett élelmiszereket fogyasztó önkéntesek szervezetében a mikrobiális sokszínűség növekedése és négy immunsejttípus aktivitásának csökkenése mellett 19 gyulladásos fehérje szintjének redukcióját mutatták ki a kutatók.

A magas rosttartalmú étrendet követő csapat esetében ezekhez hasonló változásokra nem derült fény.
Erica Sonnenburg, a tanulmány társszerzője szerint a két kohorsz közötti különbség váratlan volt.
„Arra számítottunk, hogy a sok rost[on alapuló étrend] hatása univerzálisan kedvezőbb, és növeli a mikrobióta-diverzitást – mondta a szakember. – Az adatok arra utalnak, hogy a rövid ideig felfokozott rostbevitel mindehhez önmagában nem elégséges.”
A tanulmányban felvetett egyik hipotézis szerint mindazonáltal elképzelhető, hogy ez a diverzifikáció idővel a rostok esetében is bekövetkezik, csak éppen lassabban megy végbe.
A vizsgálatok legfontosabb tanulsága mégis az volt, hogy a fermentált élelmiszereken alapuló diéta felvétele az immuntevékenységben és a bélbaktériumok diverzitásában rendkívül gyors változásokat idézhet elő.

