Az egészségtelen táplálkozásnak kiemelkedő szerepe van a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a daganatos betegségek kialakulásában. Ezek a betegségek sajnos egyre fiatalabb korban jelentkeznek, bizonyítva egyebek mellett a kiemelt táplálkozási kockázati tényezők, mint a túlzott só-, cukor-, zsír/telített zsírbevitel, valamint az alacsony zöldség- és gyümölcsfogyasztás jelenlétét. Éppen ezért szervezte meg az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet szakorvosok, egészségügyi szakdolgozók, hatósági élelmiszerellenőrök, közétkeztető cégek, az élelmiszer-előállítás és forgalmazás területén dolgozók, azaz az érintettek részére azt a konferenciáját, melynek az egészséges közétkeztetés megvalósítása volt a központi témája.
Háromszoros sótartalom
A közétkeztetés ma Magyarországon sem minőségében, sem mennyiségében nem felel meg az egészséges táplálkozás irányelveinek. Az óvodai közétkeztetésben felszolgált ételek sótartalma például több mint háromszorosa a korosztályos ajánlásnak, holott a túlzott sóbevitel már gyermekkorban is a vérnyomás emelkedését eredményezi. Az elhízás előfordulása minden korosztályban nő, az elmúlt tíz év alatt a háromszorosára emelkedett, növelve az elhízást kísérő betegségek előfordulását is. Mindezen tényeket több reprezentatív tudományos kutatás, tanulmány is igazolja. Az étlapok elemzése és a laboratóriumi vizsgálatok eredményei pedig megerősítik a helytelen nyersanyag-felhasználást, a levesporok, az ételízesítők, a magas zsírtartalmú húsok és húskészítmények, a cukrozott italok nagyarányú alkalmazását, a szezonalitás és a változatosság hiányát.
A felmérések eredményei alapján, a nemzetközi vizsgálatok és ajánlások figyelembevételével az OÉTI szakemberei kidolgozták az egészséges közétkeztetésre vonatkozó rendelettervezetet, mely ez év augusztus 1-től ajánlás formájában megjelent. Az ajánlás tartalmazza egyebek mellett az egészségügyi, az oktatási és nevelési, valamint a szociális ellátást nyújtó intézményekben a közétkeztetés által adott ételek megengedett napi energia- és sótartalmát korcsoportonként, a nyersanyag-kiszabati útmutatót, az élelmiszer-alapanyagok legkisebb és legnagyobb menynyiségének felhasználására vonatkozó szempontokat, valamint a hatósági ellenőrzésre és a közétkeztetők önellenőrzésére vonatkozó főbb elemeket. Az ajánlás a közétkeztetésben részt vevő gyermekek szülei számára is hozzáférhető.
Ezzel az ajánlással egyidőben az országos tisztifőorvos normatív utasítást is közzétett a közétkeztetésben alkalmazandó táplálkozás-egészségügyi ellenőrzési szempontok alapvető szabályairól.
Az ENSZ Közgyűlésén is téma volt
Az egészséges táplálkozás - betegségmegelőző szerepén túl - kiemelt fontosságú az iskolai teljesítményben, a jó koncentrálóképességben, a megfelelő viselkedésben, sőt, a közösségbe történő beilleszkedésben is. Nem véletlen, hogy számos országban (Németország, Franciaország, Anglia) jelentek meg a közelmúltban az iskolai étkeztetés előírására vonatkozó normák, a WHO egészséges iskolai étkezés hálózatot alakított, és a szeptemberi ENSZ közgyűlésnek is egyik kiemelt témája volt.
