Nem lehetetlen, hogy az olvasó gyerekkorában (ha az olvasó gyerek, akkor mostanában), miután egy kis sütit a földre ejtett, az „öt másodperces szabályra” hivatkozva gyorsan fel-, aztán pedig bekapta azt, mondván, hogy „nincs annak semmi baja”. Sokan vannak ugyanakkor, akik puszta babonának tartják a teóriát, és így a talajra esett ételt bizony már ott is hagyják. Bármilyen furcsa, egy ideje már kész tudományos viták és kutatások folynak az ügyben az igazság kiderítéséhez.
A tudósok általában arra a következtetésre jutnak, hogy minden a padló tisztaságának és a lezuhant ennivaló nedvességének a függvénye.
A birminghami (Anglia) Aston University kutatóinak egy nemrégiben készült tanulmánya ennél most még tovább ment, állítván, hogy a földre esett tészta és édesség, illetve a vajas felével lefele landolt pirítós öt másodpercen belül felszedve (általában) nem okoz problémát.
Mi több, egyes szárazabb, ropogósabb ételek, mint a burgonya chips, a cookie, vagy a vajatlan pirítós akár 30 percet is elidőzhetnek a padlón.
Az utóbbi különbség oka az, hogy a lágyabb, nedvesebb élelmiszerek a szárazabbaknál sokkal könnyebben magukhoz vonzzák a baktériumokat. Ilyenkor persze a padló állaga is sokat számít. A kutatás szerint, a szőnyegre vagy pokrócra ejtett élelmiszer elfogyasztása a csempére vagy laminált padlóra ereszkedett megfelelőjéénél biztonságosabb, mivel az utóbbi esetében az ennivalón sokkal gyorsabban „rendezkednek be” a kórokozók.
Mindazonáltal még így is, ha egy szem érett málna, vagy egy kis főtt tészta egy kis ideig piszkos linóleum csempével érintkezik, csekély a valószínűsége, hogy az elfogyasztásuk miatt lebetegednénk. A kutatók úgy találták, hogy az élelemhez ilyenkor javarészt elhalt bőr- és hajsejtek tapadtak.
„Értelemszerűen a látható koszba burkolt élelmiszert nem szabad megenni, de amíg ez nem nyilvánvalóan szennyezett, a tudomány azt mutatja, valószínűtlen, hogy néhány másodpercet eltöltve egy beltéri padlón káros baktériumokat szedne fel magára.”—mondta a The Daily Mailnek Anthony Hilton, a vizsgálatok vezető kutatója.
