A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak éves összevetésben, ugyanakkor jelentősen csökkent az üzemanyagok ára. A fogyasztói árak január-októberben átlagosan 0,2 százalékkal mérséklődtek az előző év azonos időszakához képest.

A szezonálisan kiigazított éves maginfláció októberben 1,5 százalékra emelkedett a szeptemberi 1,3 százalékról, az előző hónaphoz képest pedig 0,3 százalék volt az egy hónappal korábbi 0,1 százalék után.

Mináry Borbála, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetésekor kiemelte: az éves növekedésben szerepet játszott az élelmiszerek árának (1,7 százalék) növekedése. Hozzátette, a háztartási energia árából pedig kikerült már a rezsicsökkentés hatása. (Szeptemberben a villamosenergia még 5,6 százalékkal olcsóbb volt, októberben viszont ugyanannyiba került, mint egy évvel korábban.)

Havi összevetésben is az élelmiszerárak (0,8 százalékos) emelkedése jelent meg a 0,2 százalékos növekedésben - mondta. A ruházati cikkek 2,3 százalékkal drágultak egy hónap alatt.

Tavaly októberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 1,7 százalékkal emelkedett októberben. Ezen belül az idényáras élelmiszereké - burgonya, friss zöldség, gyümölcs - 17,3, az étolajé 9,6, a tojásé 3,7 százalékkal nőtt. A tejé 9,8, a sajté 8,2, a sertéshúsé 2,5 százalékkal csökkent.

A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 3,7, ezen belül a tömény italok 9,9 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkek ára 1,8, a szolgáltatások 1,7, a ruházkodási cikkek 0,5 százalékkal drágultak. A háztartási energia ára átlagosan 0,4, ezen belül a palackos gázé 13,9 százalékkal csökkent. Az egyéb cikkekért 6,3, ezen belül a járműüzemanyagokért 16,5 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

Szeptemberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 0,8 százalékkal emelkedett októberben. Ezen belül a cukoré 4,1, a sajté 3,3, a csokoládé és kakaóé 2,4 a tejé 1,9, az idényáras élelmiszereké 1,7, a liszté 1,4 százalékkal nőtt.

A szezonváltás miatt a ruházkodási cikkek drágultak a legnagyobb mértékben, 2,3 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,4, a szeszes italok, dohányáruké 0,3 százalékkal nőtt, a háztartási energiáé nem változott. A szolgáltatások ára 0,2 százalékkal mérséklődött, ezen belül az üdülési szolgáltatásoké 1,3 százalékkal. Az egyéb cikkek ára átlagosan 0,2 százalékkal, ezen belül az üzemanyagoké 1,7 százalékkal csökkent.

NGM: az infláció mértéke egybevág az európai tendenciákkal

Az októberi inflációs adat szinte egybevág az európai tendenciákkal, az Európai Bizottság őszi előrejelzésében az Európai Unió egészében 0 százalék körüli inflációval számol egész évre, csakúgy mint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) - mondta a szaktárca pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett adatai szerint októberben a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, szeptemberhez viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőttek.

Balogh László szerint a friss adat azt mutatja, hogy mérsékelt, visszafogott inflációs környezetben működik a magyar gazdaság, az általános drágulás elmaradásával a bérek, jövedelmek és nyugdíjak mértéke változatlan marad, ami növelheti a fogyasztást és közvetetten hozzájárulhat a magyar GDP növekedéséhez. Az alacsony infláció a vállalkozási oldalon az árkalkulációban, az ajánlatok kibocsátásánál kiszámítható környezetet eredményez - tette hozzá.

A helyettes államtitkár megjegyezte, hogy a Nyugat-Európából érkező nagyon alacsony inflációs nyomás szintén kedvező a magyar gazdaságnak. Elmondta: az olcsó kőolaj és üzemanyag az inflációt lefelé, a szeszes italok és a dohányáruk - jövedéki adójának emelkedése miatti - áremelkedése pedig felfelé módosította az inflációt.

MNB: a rezsicsökkentés kiesése, az élelmiszerek és az iparcikkek emelkedő ára növelték az inflációt

Októberben az éves inflációs ráta 0,5, a maginfláció 0,2 százalékponttal volt magasabb az előző havinál, az infláció emelkedését az okozta, hogy a szabályozott termékek - a távfűtés és az elektromos energia - árcsökkentése belépett a tavalyi bázisba, a maginflációban mért elmozdulást pedig az iparcikkek és a feldolgozott élelmiszerek drágulása okozta - állapította meg a KSH októberi inflációs adatait elemezve kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az infláció mélyén rejlő tartósan meghatározó folyamatokat megragadni hivatott, az MNB által számított három alapmutató közül kettő emelkedett, egy pedig csökkent szeptemberi szintjéhez képest. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció 1,1 százalékról 1,3 százalékra, a keresletérzékeny termékek éves inflációja 1,9-ről 2,0 százalékra emelkedett, a ritkán változó árú termékek inflációja pedig 2,0 százalékról 1,8 százalékra lassult októberben. Az MNB értékelése szerint ezzel nem mutatnak érdemi elmozdulást, az alapmutatók szintje pedig változatlanul mérsékelt inflációs környezetre utal.

Az elmúlt időszakban a keresletérzékeny termékek hozzájárulása az inflációhoz érdemben nem változott, míg a költségváltozásokra érzékenyebb tételek - az élelmiszer és energia - ára összességében az árcsökkenés irányába hatott - emlékeztetett az MNB.

Mind a tartós, mind a nem tartós iparcikkek éves inflációja emelkedett szeptemberhez viszonyítva. Az iparcikkek havi áralakulása ugyanakkor változatlanul mérsékelt dinamikát mutatott az elmúlt hónapokban, amelyet az alacsony importárak árleszorító hatása magyaráz - tette hozzá az elemzés.

A szolgáltatások éves inflációja a szeptemberi 2,0-ról 1,7 százalékosra csökkent októberben, amihez hozzájárult, hogy a tavaly októberi banki díjemelések megjelentek a bázisban. A feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árai nőttek, amihez érdemben a cukor áremelkedése járult hozzá. Az élelmiszerek átfogó árindexét az elmúlt hónapokban érdemben befolyásolta a tejnek és a tejtermékeknek az uniós tejkvóta eltörlése miatt bekövetkezett árcsökkenése.

A nem feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árszintje 0,8 százalékkal növekedett szeptemberhez viszonyítva, amit elsősorban a friss zöldségek áremelkedése magyarázott - hívta fel a figyelmet elemzésében az MNB.