Ebben az évben gyümölcsből mintegy 900 ezer tonna termett, ami mintegy 400 ezer tonnával marad el a múlt évi rekordterméstől – mondta Csizmadia György, a FruitVeB alelnöke a csütörtöki sajtóbeszélgetésen. Az előzetes adatok alapján három gyümölcsből volt jelentős a terméskiesés: almából, meggyből és kajszibarackból. Almából várhatóan csak mintegy 450-480 ezer tonnát takarítottak be, míg meggyből 23-25 ezer tonnával lett kevesebb a termés, mint a múlt évi 85-90 ezer tonna, kajsziból 20 ezer tonna termett, szemben a tavalyi 34 ezer tonnával.
A terméskiesést az almaültetvényekben a tavaszi virágképződés hiánya valamint az aszály okozta, míg a meggy esetében a fagykár volt jelentős a korai fajtáknál. A fagykár megtizedelte a kajszibarackot is, mivel az Alföldön voltak olyan ültetvények, ahol 100 százalékos kiesés volt emiatt. Továbbá a gönci tájkörzetben a kajszinál több ültetvényben a fák 20-30 százaléka pusztult ki a „gutaütés” miatt, míg a korábbi években csak 3-5 százalék. A gyümölcsök minősége ugyanakkor jó volt, az árak is kedvezően alakultak. Ez a gazdálkodók számára azt jelentette, hogy egy átlagos termést tekintve akár több jövedelemhez is juthattak azon termelők, akiket nem ért termésveszteség. Hosszabb távon azonban a szakemberek szerint mindenképpen szükséges a gyümölcsösökben a termesztési technológia korszerűsítése, továbbá az ültetvények öntözhetőségének fejlesztése a versenyképesség érdekében.
A gyümölcsök közül a meggy, dió és a fekete bodza hozott többletjövedelmet, ami lehetővé teszi az ültetvények megújítását, tárolók építését. Várhatóan uniós pályázatokkal mód nyílik a tárolók kapacitásának a bővítésére. A kereken 60 ezer hektár területű gyümölcsös kertek fejlesztésére azonban nincs elegendő forrás, s félő, hogy a 3-5 év múlva esedékes ültevény cserékre nem marad anyagi erejük a kertészeteknek.
Kérdésre Csizmadia György kifejtette, a tárolt és a feldolgozott hazai gyümölcsökből behozatalra szorulunk, a szezon ideje alatt azonban keresett a friss minőségi magyar gyümölcs, így az őszibarack, szilva, kajszi, eper stb. A kereskedelem igényli a jól manipulálható gyümölcsöt is, erős a közvetlen értékesítés. A magyar gyümölcsök piaci értékét növeli, hogy általában 90 százalékos érettség mellett szüretelik, ehhez a kertészeteknek több és képzett munkaerőre lenne szükségük.
Zöldségből mintegy 100 ezer tonnával kevesebbet takarítottak be a gazdálkodók, mint az előző évben – fogalmazott Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke. Várhatóan mintegy 1,7 millió tonna lesz a megtermelt zöldségek összmennyisége. A hajtatott zöldségekből (a gombával együtt) 430 ezer tonnát takarítottak be, a szántóföldi zöldségek országos hozama 1,26 millió tonnára rúghat. A szabadföldi zöldségek terméscsökkenése 7-8 százalék volt az idén az előző évhez képest, míg a hajtatott zöldségek hozama 2-3 százalékkal haladta meg a múlt évit.
Ledó Ferenc kifejtette, a zöldségek terméskiesését döntő mértékben a csemegekukorica mennyiségi csökkenése okozta. Az idén mintegy 470-480 ezer takarítottak be a múlt évi 570 ezer tonnával szemben. A visszaesést részben az orosz embargó okozta, illetve, hogy a 6-7 ezer hektár területen kevesebben termeltek kukoricát, ráadásul aszályos volt az időjárás a terméskötődés idejében. A többi szántóföldi zöldségnél nem volt jelentős terméscsökkenés, sőt, több növény esetében emelkedett a mennyisége. Nőtt például az ipari paradicsom mennyisége.
Görögdinnyéből 200-205-ezer tonna termett a múlt évi 220 ezer tonnával szemben. A terméskiesést főleg a nagy hőség okozta, illetve, hogy a termőterületek kétharmadát művelő Békés megyei kertészetekben túlzottan előnyben részesítették a korai érésű dinnyét. Ez leverte a júliusi árakat, augusztusban pedig kevés dinnyét szüreteltek, behozatalra volt szükség az igények kielégítésére. A kereslettel szemben 3-6 százalékkal kisebb területen ültettek idén a káposztafélékből, a karfiol pedig a forróság miatt nem hozott virágot augusztus-szeptemberben.
A nyári forró időjárás kihatott a hajtatott paprikára is, minőségét nem, de alakját meggörbítette. A hajtatott paradicsom össztermése nőtt, elérte a 125 ezer tonnát. Az áprilistól októberig tartó fő szezonban 10-15 százalékkal több paradicsomot értékesítettek a termelők. Vöröshagymából 60-62 ezer tonnát takarítottak be, míg a fokhagymából mintegy 7 ezer tonnát, szemben a szokásos 8,5-9 tonnával. Ledó Ferenc hozzátette, Európa szerte kevesebb gyümölcs és zöldség termett idén, nem csak Magyarországon. A vásárlók mellett a kereskedők is ragaszkodnak a magyar friss termékekért, de csak akkor, ha az átvételi ár legfeljebb 10 százalékkal haladja meg a külföldi ajánlatokét.
Ledó Ferenc kérdésünkre kifejtette, a klímaváltozás miatt Magyarországon a zöldség- és gyümölcstermesztésnek csak akkor lehet gazdaságilag rentábilis jövője, ha a termesztő területeket a lehető legnagyobb mértékben öntözik, és korszerű technológiával termeltetnek a gazdálkodók. Ez a versenyképes piacra jutás alapfeltétele. Növelni kell a tárolók kapacitását, főként a minőségi és az exportra szánt termékek esetében. A magyar kertészetek eredményeik elérése közben megküzdöttek a nyári hőséggel, s azok értek el átlag feletti bevételt, akik jó termesztés technológiát követtek, tudtak öntözni. A FruitVeb egyik gyenge pontja a marketing, a belső fogyasztás 15-20 százalékos növelése megfelelő cél a jövőben. Ehhez egy ütőképes marketing tevékenység szükséges, továbbá az ágazat teljes kifehérítésére, az átcsomagolások megakadályozására, valamint egy olyan állami szervezet működtetésére, amely mintagazdaságokban, vagy próbakertekben nyílt összehasonlító kísérleteket végezne az új zöldség- és gyümölcsfajták körét érintve.
