A többlet azonban a kiegészítő fejlesztésekből ered: az MI akkor hoz valódi versenyelőnyt, ha a cégek az infrastruktúra mellett a felhasználókat és a hozzáférhető adatok strukturálásán keresztül saját működésüket is formálják.

Európai együttműködés, magyar vezetéssel

Az Eurochambres 38 ország kamaráit tömöríti. Európa-szerte 1700 kamarán keresztül több mint 20 millió vállalkozás érdekeit képviseli, tagvállalkozásainak 93 százaléka kis- és középvállalkozás. A tanulmány elkészítésében több európai kamara működött közre, a kutatómunkát és a kötet összeállítását azonban az MKIK szervezte és irányította, érdemben alakítva ezzel az európai szakmai párbeszédet.

Az MI önmagában nem garantál termelékenységnövekedést

A mesterséges intelligencia akkor javíthatja érdemben a vállalkozások termelékenységét, ha a technológia bevezetése a munkatársak képzésével, az adatok rendszerezésével és a vállalati működés fejlesztésével is együtt jár.

A mesterséges intelligencia vállalati termelékenységre gyakorolt hatását vizsgálja az a közös tanulmány, amelyet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és az Eurochambres október 12-én mutatott be Brüsszelben. A kutatás szerint az MI alkalmazása növelheti a termelékenységet és ösztönözheti a beruházásokat, az eredmények azonban nem pusztán a technológia beszerzésén múlnak. A vállalkozásoknak a megfelelő infrastruktúra mellett a munkatársak felkészítésére, az adatok strukturálására és a belső folyamatok átalakítására is figyelmet kell fordítaniuk.

A csaknem egy évig tartó kutatómunkát az MKIK szervezte és irányította, több európai kamarai szervezet közreműködésével. Az Eurochambres 38 ország kamarai hálózatát fogja össze, amely 1700 kamarán keresztül több mint 20 millió vállalkozást képvisel; a tagság 93 százalékát kis- és középvállalkozások alkotják.

A tanulmány bemutatóján Nagy Elek, az MKIK elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az MI használata gyorsan terjed, de jelentős különbségek mutatkoznak a régiók és a vállalatméretek között. Kelet- és Délkelet-Európa továbbra is lemaradásban van, a nagyvállalatok pedig lényegesen gyakrabban alkalmaznak mesterséges intelligenciát, mint a kisebb cégek.

Az MKIK elnöke három területen sürgetett intézkedéseket. Az MI-ről szóló uniós jogszabály, az AI Act végrehajtásához ágazatspecifikus útmutatást tart szükségesnek, hogy a kisebb vállalkozások számára is egyértelműek legyenek a követelmények. Emellett támogatott képzéseket, tudásmegosztást és könnyen alkalmazható megoldásokat javasolt, hogy az MI-ismeretek megszerzése ne jelentsen aránytalan adminisztratív és pénzügyi terhet a legkisebb cégeknek.

A kutatás a nyelvi különbségek jelentőségére is rámutatott. A magyarhoz, a litvánhoz, a letthez és az észthez hasonló, kisebb nyelveken jóval kevesebb tanítóadat áll rendelkezésre, mint angolul, ami az MI-eszközök teljesítményét is korlátozhatja. Az MKIK szerint ezért uniós szintű megoldásokra van szükség ahhoz, hogy a különböző tagállamok vállalkozásai hasonló minőségű technológiákhoz férhessenek hozzá.

Az Eurochambres elnöke, Vladimir Dlouhý a tanulmány kapcsán úgy fogalmazott: a versenyelőnyt nem önmagában a technológia megvásárlása, hanem az arra épülő szervezeti fejlődés teremti meg. Ez különösen fontos a kisebb vállalkozások és a felzárkózó régiók számára, amelyek megfelelő támogatással az MI-ben rejlő lehetőségeket is jobban kihasználhatják.

Fotó: Adobe Stock/Wallap Puraya