Határozatot hozott a kormány arról, hogy a közösségi agrár- és bormarketing tevékenységgel kapcsolatos feladatokat az Agrármarketing Centrum (AMC) helyett a Magyar Turizmus Zrt. lássa el. A kormányhatározat tartalmazza azt is, hogy a bor forgalombahozatali járulékának megszüntetésére irányuló jogszabályokat a vidékfejlesztési miniszter készítse elő.
Fazekas Sándor február 15-éig kapott arra határidőt, hogy a bor forgalombahozatali járulékának – amelyből jelenleg a bormarketing-feladatokat, és az ellenőrzést finanszírozzák – megszüntetését jogilag is előkészítse.

Hitetlenkedve fogadta a magyar borásztársadalom nagy része a számukra teljesen váratlan hírt: a kormány a közösségi bormarketingre fordítható pénzek alapját képező forgalombahozatali járulék megszüntetéséről döntött.

A 2011 legvégén kihirdetett határozat ellenére négy meghatározó borász-szervezettel decemberben még a bormarketingre fordítható összeg felhasználásáról egyeztetett a szakminisztérium.

A legújabb döntés váratlanul érte a borászokat, hiszen a pincészetek képviselői decemberben is a járulékból befolyó összeg felhasználásáról egyeztettek a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárával – nyilatkozta az InfoRádió kérdésére Jásdi István. A Pannon Bormíves Céh elnöke, aki a Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetségének (Vindependent) elnökségi tagja is, elmondta: abban bíznak, hogy a hír nem igaz, hiszen az elmúlt hónapokban zajló kormányzati egyeztetések alapján teljesen másra számítottak.

Jásdi István kiemelte, hogy a szakminisztériummal folytatott egyeztetéseken az a négy szakmai szervezet vett részt, amelyek a magyar szőlőtermesztés és borászat egészét képviselik. A négy szervezet a következő: Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT), Magyar Szőlő- és bortermelők szövetsége, Vindependent, Pannon Bormíves Céh.

A forgalombahozatali járulék miatt a bormarketing ügye rendre összekapcsolódik a borpiac fontos kérdéseivel, például a borimport ügyével. A HNT főtitkára már 2010 novemberében jelezte, hogy a gyenge termés miatt a külföldről, több százezer hektoliter mennyiségben behozott borok komoly piaci zavart okoztak Magyarországon. Erre 2007-ben is volt példa: a 2006-os évjárat ugyan jó minőségű bort adott, de a mennyiség kiugróan kevés volt.
2011 első félévben több mint 500 ezer hektoliter bor érkezett Olaszországból Magyarországra az olasz statisztikák szerint – hívta fel a figyelmet Horváth Csaba 2011. november 10-én az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága szőlészeti és borászati albizottságának ülésén. A magyar statisztikák ugyanakkor csak e mennyiség mintegy a felét mutatják ki – hangsúlyozta a főtitkár.

Az olasz import rendkívüli mértékben befolyásolja főként az olcsó borok piacát, ahol erősen torzító hatású – mondta a HNT főtitkára, aki az olasz borimportot a legnagyobb borágazati gondnak nevezte. Abban az országgyűlési képviselők is egyetértettek a jelenlévő szakemberekkel, hogy az olasz borimportot ellenőrzött keretek közé kell szorítani, jobb piaci feltételeket teremtve a belföldi bortermelőknek – tudósított az MTI.

A HNT főtitkára által jelzett problémára mások is felhívták a figyelmet. A Vindependent honlapján jó ideje olvasható az a 2011. áprilisi állásfoglalás, amely a hatékony ellenőrzést sürgeti. Az írás szerint a tavaly tavaszi helyzetet ez jellemezte: „Ellehetetlenülő szőlőtermelők, megfeleződő szőlőterületek, rossz termés, borászati gigaberuházások EU-támogatással, az országutakon ismeretlen helyről ismeretlen helyekre tartó 30 ezer literes boros-kamionok, adóelkerülés – azonnali megoldást igényel a helyzet. A döntésekhez adatok kellenek: mennyi a szőlőterület, mennyi a szőlő, mennyi a bor, mennyi az import és az export? Nem lehet gond.

A szakma szereplői csaknem minden felsorolt intézménynek évenként jelentenek. Pincekönyv, borkísérő okmány, számla, szüreti jelentés, gazdasági akta, származási bizonyítványok rendszere, jövedéki elszámolás, forgalombahozatali járulék befizetése, területalapú támogatás lehívása, statisztikai jelentés, meg vannak még persze a földhivatali nyilvántartások. Ha valamelyikkel két napot késünk, megnézhetjük magunkat! Külön-külön is alkalmasak arra, hogy csaknem teljes áttekintést adjanak a szakma helyzetéről...”

A mezőgazdasági bizottság szőlészeti és borászati albizottságának november 10-ei ülése előtt egy nappal a vidékfejlesztési miniszter elrendelte az importborok kiemelt ellenőrzését. Fazekas Sándor a Magyarországra érkező külföldi borok nagy mennyiségével indokolta közleményében az importborok kiemelt ellenőrzését. A hatóság a borok első magyarországi tárolási helyén, vagyis a nagy- és kiskereskedelmi egységekben, az elosztó központokban, a hűtőházakban és az előállító létesítményekben ellenőrzi, hogy a borok megfelelnek-e az élelmiszerjog előírásainak.

A vidékfejlesztési tárca szerint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) a „megkülönböztetéstől mentes, kockázatbecslésen alapuló” vizsgálatokat nemcsak az előállító helyeken, hanem raktárakban, hűtőházakban és szállítmányozás közben hajtja végre. Az első magyarországi tárolási helyen végzett vizsgálat a kísérő dokumentumokra is kiterjed, megnézik az egyes tételek számláit, a pincekönyveket, a szállítási okmányokat, és a laboratóriumi vizsgálati eredményeket is. A borokból mintát is vesznek, amelyeket laboratóriumi vizsgálatnak vetnek alá. A közlemény szerint az ellenőrzések visszavonásig folyamatosan tartanak. Az ellenőrzések során nem találtak egyetlen olyan esetet sem, ami az előírásoknak nem volt megfelelő.