A költségvetés számára kezdetben éves szinten 20 milliárd forint bevételt jelentő népegészségügyi termékadóból (neta) jövőre a tervek szerint minden eddiginél magasabb összeg, 77 milliárd forint folyna be. A közteher alá vont termékek körét kiterjeszthetik a kizárólag édesítőszert tartalmazó üdítőkre, süteményekre, a 100 grammonként 8 grammnál kevesebb rostot tartalmazó reggelizőpelyhekre, a cukrozott, kandírozott magvakra és gyümölcsökre, valamint az eddiginél szélesebb körben megadóztatnák a szörpöket, zöldségleveket is egy a Népszava által idézett javaslat szerint.

Becslések szerint a neta-fizetési kötelezettség jelenleg 700-800 vállalkozást érint, és a teher 90 százalékát az 50 legnagyobb gyártó fizeti be.

Bár egyes szakértők szerint a bevezetést követő években a gyártók 40 százaléka eltávolította termékeiből a káros összetevőket vagy csökkentette a mennyiségüket, azaz a neta elérte a célját, és jótékony hatást gyakorolt a táplálkozási trendekre, így javultak a népegészségügyi mutatók, ezzel az állítással korántsem mindenki ért egyet.

A kicsiket sújtja

Az érintett cégek nem szívesen nyilatkoznak az ügyben, ezért az érdekképviseletekhez fordultunk, meglepetésünkre azonban nem kívántak nyilatkozni ez ügyben. Részletes összefoglalót kaptunk viszont az 500 vállalatot tömörítő Felelős Élelmiszergyártók Szövetségétől (FÉSZ).

„A neta elsősorban a hazai piacra termelő kis- és középvállalkozásokat érinti hátrányosan, csökkenti az innovációra fordítható forrásokat, ráadásul az eredeti célját sem érte el” – von mérleget Szöllősi Réka, a FÉSZ ügyvezető igazgatója a szervezetnél összegyűjtött tapasztalatok alapján.

„Az érintett termékcsoportokon belül előállított termékek jellemzően az alacsonyabb árkategóriákba tartoznak, azaz logikus módon az adóval növelt áruk arányaiban jobban nő, mint a drágább élelmiszereké. A fogyasztók ugyanakkor jellemzően árérzékenyebbek, nehezebb anyagi helyzetűek, így a drágulás az ő vásárlási kedvüket lényegesen jobban visszaveti. Nehézséget okoz a cégek számára az is, hogy a neta-bevallási kötelezettséget az áfabevallással párhuzamosan teljesítik, ezért ha az adott vállalkozás a termék ellenértékéhez még nem jutott hozzá, mert a partner fizetési határideje nem járt le, elő kell finanszíroznia a netát.

Ez különösen a kisebb, nem exportra termelő társaságok esetében jelent jókora pénzügyi terhet” – magyarázta lapunknak Szöllősi Réka.

Amikor a neta miatt emelkednek az árak, és ez visszaveti a forgalmat, a kevésbé versenyképes cégeknél kevesebb pénz jut termékfejlesztésre, innovációk bevezetésére – például automatizálásra – és a munkatársak megtartására – béremelésre, egyéb motivációs eszközök, bónusz- vagy képzési rendszer működtetésére – is.

„Az elfogadott 2020-as költségvetés szerint a netából 77,6 milliárd forint folyna be a büdzsébe. Ez az összeg negyede a 2014–20-as időszakban az élelmiszeripar számára nyújtott fejlesztési támogatásoknak. Vagyis a költségvetés különadó formájában néhány év alatt visszaszedné azt az összeget, amelyet hét év alatt fejlesztési támogatásként odaítélt. 2013–17 között az élelmiszeripar beruházása évente átlagosan 163 milliárd forint körül alakult, azaz az átlagos beruházási összeg közel fele kerülne neta formájában a költségvetésbe” – emelte ki Szöllősi Réka.

Megkérdeztük a Pénzügyminisztériumot, hogy mennyi pénz folyt be 2011 óta az államkasszába az egyes termékkategóriákban, lapzártánkig azonban nem kaptunk választ, ahogy arra sem, pontosan mire fordították a netából származó összeget.

Nem lettünk egészségesebbek

Szöllősi Réka szerint az adó a bevezetése óta eltelt nyolc év alatt nem váltotta be a hozzá fűzött népegészségügyi reményeket: a lakossági táplálkozási mutatók ugyanis továbbra is messze vannak az ideálistól. Még mindig túl sok zsírt és fehérjét viszünk be a szervezetünkbe, miközben rostból, ásványi anyagokból, zöldségből, gyümölcsből a szükségesnél kevesebbet.

„A neta által megcélzott tápanyagok, azaz a só és a cukor bevitele az adó 2011-es bevezetése óta gyakorlatilag nem változott pozitív irányban. Bár a boltok polcain szinte ugyanaz a termékpaletta érhető el, mint Európa más országaiban, a magyarok sokkal elhízottabbak. Ezt azonban inkább a tudatosság, a táplálkozással kapcsolatos edukáció alacsony szintje és a testmozgás hiánya okozza” – véli a FÉSZ ügyvezető igazgatója.

Hozzátette: nemzetközi szinten is folyamatos vita zajlik arról a szakértők körében, hogy befolyásolható-e adókkal az emberek táplálkozási gyakorlata, vagy az adott országban, régióban jellemző étkezési szokások és a vevők pénztárcájának vastagsága mindent felülír. „Bár a neta chipsadó néven vonult be a köztudatba, érdemes tudni, hogy Magyarország a sós snackek alig több mint egy százalékát adják a teljes sófogyasztásnak, chipsfogyasztásban pedig egyenesen sereghajtók vagyunk Európában. Csupán Bulgáriában alacsonyabb az egy főre eső fogyasztás e termékkörben. Norvégiában – ahol a táplálkozási és egészségügyi mutatók is sokkal jobbak, mint itthon – 2,3-szer több chipset vesznek fejenként” – hívta fel a figyelmet Szöllősi Réka.

A FÉSZ tagjaitól érkező visszajelzések alapján az ügyvezető állítja azt is: tévedés az a gyakran elhangzó megállapítás, hogy a neta jótékonyan hatott a receptúrákra, és érdemben befolyásolta a termékfejlesztést. „Egy távlatokban gondolkozó vállalkozás nem engedheti meg magának, hogy elsősorban egy adó határozza meg a termékei összetételét. Ez ennél sokkal bonyolultabb és sokrétűbb folyamat, amelyben szerepük van a nemzetközi trendeknek, az alapanyagáraknak, a hazai szokások változásának, a vevői tudatosság és igények alakulásának is. A neta hatásaként elkönyvelt fejlesztések, receptúramódosítások valójában már az adó bevezetése előtt megkezdődtek, és egy globális trendbe illeszkednek. Ennek egyik bizonyítéka, hogy hasonló folyamatok zajlanak azoknál a gyártóknál is, amelyeket nem sújt a büntetőadó” – tette hozzá Szöllősi Réka.

Elismerés a WHO-tól

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a közelmúltban publikálta a nem fertőző, krónikus betegségek megelőzése terén összegyűjtött jó gyakorlatok listáját az európai régióban. Az összeállításában Magyarország két példával is szerepel: a WHO szakemberei a közétkeztetési rendelet mellett a netát emelték ki mint mások számára is ajánlott megoldást.