Bálint Tóth János
Becsült olvasási idő: 2 perc
Önkéntes lesz a GMO-mentes jelölés

Várhatóan még az idei év első felében életbe lép a hús, hal, tej, tojás, méz és méhészeti termékek, növényi alapanyagok, összetett élelmiszerek és a takarmányok GMO-mentes jelölését szabályozó miniszteri rendelet – mondta Fejes Ágnes, a Földművelési Minisztérium GMO-szakértője az AgromashExpo csütörtöki szakmai fórumán. 

A brüsszeli döntésre váró rendelet szabályozza majd a GMO-mentes termelés átláthatóságát és a nyomonkövethetőséget. A jelölés önkéntes lesz. Az intézkedést korábban már több rendezvényen, fesztiválon ismertették, többek között téma volt a parlament 2014-es nyílt vitanapján, az OMÉK szakmai konferenciáin, sőt nemzetközi fórumot szerveztek a Hogyan maradjunk GMO-mentesek Európában? címmel.

Fejes Ágnes kifejtette, az éveken át tartó uniós vita újabb állomása, hogy mára tiltás nélkül is működik Magyarországon a génmódosított élelmiszertermelés tilalma. Hazánk kivívta az uniós vitában, hogy az engedélyezés alatt álló 8, illetve már engedélyezett GM-növény vonatkozásában a termeszthetőség engedélyeinek területi hatályai nem terjednek ki Magyarország területére. Az érintett GM-növények fajtatulajdonosai közül egyedül a Monsanto Hungária tett észrevételt a tiltó magyar javaslat ellen. Levelükben ugyan sajnálatukat fejezték ki, de lemondtak GM-fajtáik magyarországi termesztéséről – s ezzel pont került az ügy végére.

Magyarország, mint korábban sok szó esett róla, nem csak a humán élelmiszerek GMO-mentességét kívánja garantálni, hasonló követelményt támaszt a takarmányok esetében is.

Fejes Ágnes kifejtette, a GM-takarmány felhasználás tiltásának indokrendszere nincs megfelelően kidolgozva, többek között nehezen egyeztethető össze a nemzetközi egyezményekkel a magyar javaslat, például az EU közös piaci elveivel, a WTO alapszabályzatával. Nincs pontosítva, hogy mit ért a jogszabály a felhasználás („use”) alatt, vagyis mire vonatkozhat a tilalom. Fejes Ágnes szerint finomítani szükséges az Európai Tanács elé kerülő magyar álláspontot, a részletmegoldáson még dolgozni kell.

Magyarország fontos célnak tűzte ki a GM-szója importfüggőségünk csökkentését az állatok takarmányozásában. A génmódosított szója kiváltására néhány éve meghirdették a Fehérje programot, a termeléshez kötött támogatást az alternatív fehérjeforrást biztosító takarmánynövények termesztéséhez (pl. lucerna, lóbab, csillagfürt) kötötték. Időközben a magyar agrárdiplomácia, illetve a termelők csoportjai létrehozták a Duna-Szója Szövetséget, Fazekas Sándor miniszter elindította a Szövetség a GMO-mentes Európáért kezdeményezést. Hazánk együttműködik a világ 13. legnagyobb mezőgazdasági génbankjával, a Növényi Diverzitás Központtal, itthon pedig etetéses vizsgálatokat indítottak el az egyéb alternatív fehérjeforrások hasznosíthatóságára (rozs szenázs, DDGS, napraforgó pogácsa). Fejes Ágnes kifejtette, a magyar kezdeményezést eddig 11 uniós tagállam támogatja, csatlakozott a javaslathoz 6 unión kívüli ország is. Magyarország szeretné elérni és fenntartani az európai országok GMO-mentes státuszát európai, regionális, nemzeti és helyi szinteken, amely szolgálná a biodiverzitás védelmét, egyben gazdasági előnyöket, illetve kedvező exportlehetőséget (vetőmag, élelmiszer és takarmány) teremtene nemzetközi szinten.