Mint arról beszámoltunk új szabályozás léphet életbe jövő hét csütörtöktől (január 13.) az úgynevezett készletezési rendelet, amely szerint a kereskedőknek dupla készletet kell tartaniuk az árstopos termékekből. A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség a helyzet tarthatatlanságára és visszás voltára hívta fel a figyelmet és az árstop kivezetését kéri a kormánytól.
A kormány április 30-ig meghosszabbította a hatósági árak fenntartását és ki is bővítette a termékek körét. A kiskereskedelem szereplői legkorábban ezen a héten kaphatnak válaszokat a kormányzattól arra, hogyan kell megduplázniuk január 12. után az árstopos termékek készleteit.
„Tisztázni kell, hogy a jogalkotó mit ért a szükség szerinti készletduplázáson. Erre a fogyasztóvédelem, mint ellenőrző hatóság várhatóan a héten ad választ és azután lehet felkészülni a kereskedelemnek és konkrétan cselekedni” – mondta el lapunknak Neubauer Katalin a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
A MNKSZ főtitkára szerint 2500-3500 üzlet zárt be évről-évre az elmúlt több mint 10 évben, aminek hátterében a kereskedelem koncentrációja áll.
„A tavalyi évben sem volt az átlagosnál jelentősen nagyobb mértékű a boltok fogyása, de pontos adatot itt is a KSH hivatalos közlése után lehet majd látni. A hatósági ár jelentős veszteségeket okoz a kiskereskedőknek, de más tényezők is mint pl. a munkaerőhiány, az energia árak robbanásszerű növekedése kedvezőtlenül hatottak a működésükre” – húzta alá a főtitkár. „Reméljük, hogy a Kormány módosítja a rendeletet, a készletduplázás nagyon megnehezítené a kiskereskedők helyzetét” - fogalmazott Neubauer Katalin.
A rendelkezés annak a főleg az elmúlt hetekben elszaporodó jelenségének igyekezne véget vetni, hogy országosan üres polcok fogadták a vásárlókat az üzletekben kristálycukor, tojás és más termékek esetén. A kormány ennek érdekében egy fontos mennyiségi támpontot is rögzített. Eddig úgy volt, hogy az árstopos termékekből naponta legalább a hét adott napjára vonatkozó, az adott év (2021 és 2022) átlagos napi, a kereskedőnél készleten lévő mennyiség árusítása kötelező. A jövőben viszont ennek a kétszerese az elvárás, „szükség esetén.” Ez a Magyar Közlöny megfogalmazása szerinti „szükség esetén”, szorul magyarázatra többek között.
Neubauer Katalin konkrét kérdéseket fogalmazott meg, a Világgazdaság oldalain a rendelet visszásságaival kapcsolatban: Mit jelent pontosan az, hogy szükség szerint kell duplázni a készleteket? Mi lesz a friss áruval, amelyet legkésőbb kétnaponta szállítanak be? Ha megnöveljük például a romlandó húsokból a készletet, és nem adjuk el, akkor semmisítsük meg? Szerinte a hatósági áras húsok biztosítása a polcokon egyébként is nehézkes, mivel a baromfi esetében az árstopos mellre fokozódik a kereslet, a nem árstopos combra pedig egyre csökken.
Éppen ezért az MNKSZ főtitkára a megnövelt készleteket inkább a tartós élelmiszerek esetében tartja elképzelhető megoldásnak, ami valóban csökkenthetné a hiányjelenségeket. Ez viszont a kereskedők veszteségeit az árstopos termékeken tovább növelné, ami miatt az MNKSZ attól tart, hogy felgyorsulhatnak a boltbezárások, főleg a kisebb üzletek kategóriájában.
A szervezet főtitkára nem ért egyet azzal a közkeletű, mások mellett a jegybank által is képviselt állítással, hogy az árstopos termékeken keletkező veszteségeket a kereskedő a többi árucikkre vetíti ki, így összességében kompenzálja, sőt be is szedi az eredetileg tervezett profitját. Szerinte ez azért nem működik így, mert a piacon továbbra is árverseny van, a konkurencia árvizsgálata és az ártükör is létező gyakorlat.
Neubauer Katalin szerint az árnövekedést nem a kereskedői árrés kitágítása okozza, hanem a termelői árak nagy ütemű emelkedése. Az MNKSZ fenntarthatatlannak tartja a 12. hónapja életben lévő élelmiszerárstop intézményét, ezért arra kéri a kormányt, hogy azt mielőbb vezesse ki.
Borítókép forrása: Adobe Stock
