A december 28-án megjelent rendelet szerint a boltoknak kétszer annyi ársapkás árucikket kell készleten tartaniuk, mint amennyi átlagosan az árbefagyasztáskor volt készleten. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet január 13-án lép életbe.
A kereskedőknek eddig is rendelet írta elő, hogy ezekből a termékekből – tojás, étkezési burgonya, 2,8 százalékos tej – az adott nap átlagos készletének megfelelő mennyiséget kell tartania. Azonban, “ha a kötelező készletet a kétszeresére növeljük, az le fogja törni az igényt a hasonló termékekre” – nyilatkozott egy élelmiszeripari szakember a telexnek.
A mostani új rendelkezés azt takarja, hogy szükség esetén a 2021-ben befagyasztott árak esetében a 2021-es átlagos napi mennyiségének, a 2022-ben befagyasztott árak esetében pedig a 2022-es átlagos napi készlet mennyiségének kétszereséig kell olyan mértékben biztosítani a készletet, hogy az „áruhiány elkerülésével” az elegendő legyen.
Raskó György agrárközgazdász úgy nyilatkozott a hírportálnak, hogy az ársapkás élelmiszerekből legalább másfélszerese a fogyasztás a tavalyi szintnek, ez pedig azt jelenti, hogy az otthoni háztartási készleteket töltik fel a fogyasztók. Kérdés, hogy egy piacgazdaságban kényszeríthet-e az állam magáncégeket, arra hogy folyamatosan veszteséget termeljenek – tette fel a kérdést a szakember, aki szerint, ha az érintett vállalatok bíróságra vinnék ezt az ügyet, jó esélyeik lennének nyerni.
Vámos György szerint, hogy pontosan mekkora terhet jelent majd a változás, arra még becslések sincsenek. Az OKSZ főtitkára szerint egyelőre csak az a biztos, hogy az intézkedés újabb plusz költséget jelent a szektornak.
Különösen érdekes lesz például, hogyan fogják a hatósági áras húsokból (csirke far-hát, mell, sertéscomb) az elvárt mennyiséget leszállítani a húsipari cégek. „Ez a rendelet totálisan eltéríti a húskereskedelmet a normális készletezési menettől és még jobban felborítja a fogyasztási mintákat” – nyilatkozta a lapnak egy élelmiszeripari szakember.
Ez a gyakorlatban valószínűleg azt fogja jelenteni, hogy a kereskedő – ha tartani akarja magát a szabályhoz – kénytelen lehet külföldről importálni az értékesített sertéscomb vagy csirkemell egy részét, még nagyobb mínuszt generálva magának ezeken a terméken. A veszteség keletkezése az árstopos húsoknál már ősszel is nagyon látszott, az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai alapján komoly rés tátong a beszerzési és az értékesítési ár között.
A készletezési rendelet Raskó György szerint azt fogja eredményezni, hogy a nagyok, akik elegendő likviditással és nagy raktárkapacitással rendelkeznek, nem fognak úgy szenvedni, mint a kicsik, akiknek egyikből sincs elég. A szűkebb termékpalettával rendelkező kisebb boltok (zömében magyar szereplők) veszteségbe fordulnak - írja a telex.
A piaci logika szerint pedig jó eséllyel azt fogjuk látni, hogy az exportképes magyarországi szereplők, sokkal szívesebben viszik majd ki az országból a terméküket.
Könnyen elképzelhető, hogy mind a kiskereskedelmi láncoknál, mind pedig az élelmiszeripari beszállítóknál koncentrációt fog eredményezni a kormány intézkedése az exportálók és a külföldi nagyvállalatok javára.
telex.hu
