"Mérvadó etológusok szerint is rendkívül vitatott a szabályozás állatjóléti célja. Az új rendelkezés vélhetően nem segít a tyúkokon, de megnehezíti az új tagállami gazdák életét. A régi tagállamok 13 éves felkészülési időszakával szemben nekik csupán nyolc év állt rendelkezésükre az új ketrecek beszerzésére. Nagy terhet jelent ez számukra, mivel a csatlakozás előtt és után számos más, jelentős költséggel járó uniós előírásnak is meg kellett felelniük. Magyarországon elsősorban a kistermelők vannak elmaradásban, ezért kellene a magyar kormánynak érdemi támogatást adni az átálláshoz." - mondta Tabajdi Csaba a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság tagja a 2012-2015 közötti állatjóléti stratégiával kapcsolatos vitában.

"Húsvétkor saját bőrünkön is érezhettük a szigorú állatjóléti szabályozás hatásait, ugyanis Magyarországo0n megkétszereződött a tojás fogyasztói ára. Az Európai Bizottságnak figyelembe kellett volna vennie, hogy az új tagállamokra jóval nagyobb terheket ró az uniós követelmény betartása". - húzta alá a szocialisták brüsszeli vezetője.

A szintén új tagállami John Dalli, egészségügyért és fogyasztópolitikáért felelős európai biztos megértést tanúsított a magyar termelők problémáival szemben. A biztos Tabajdi felvetése kapcsán kiemelte, hogy bár hazájának, Máltának is valóban kevesebb ideje volt az új ketrecek beszerzésére, azonban a csatlakozási tárgyalások során rögzítették az átállás menetrendjét. Az Európai Bizottság július végéig hét hónap haladékot adott a követelményeket be nem tartó tagországoknak a hagyományos ketrecek átalakítására.

Európa egyre növekvő tojásbehozatala kapcsán Tabajdi hangsúlyozta: "sajnálatos azonban, hogy míg saját termelőinktől megköveteljük a szigorú előírások betartását, addig az Unión kívülről érkező árukkal szemben sokszor engedékenyebbek vagyunk. A tisztességes verseny biztosítása érdekében ugyanazon szigorú állatjóléti előírások betartását kellene megkövetelnünk az import termékekkel szemben, mint amit az uniós termelőktől elvárunk."