A piaci szereplők egyre nagyobb aggodalommal figyelik az árrésstop újabb kiterjesztését, amely szerintük nem csökkenti a működési költségeket, viszont tovább torzítja a kiskereskedelem árképzését. A hosszabb távú fenntartása drágulási veszélyt és komoly üzleti nyomást jelenthet az ágazat minden szereplőjének.

„Szakmai egyeztetésre van szükség”

Az árréssapka-rendelettel kapcsolatban a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára, Neubauer Katalin a Store Insider megkeresésére elmondta: az árrésstop további kiterjesztését semmilyen szakmai egyeztetés nem előzte meg, és tovább növeli a piaci feszültséget.

A főtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy hazánkban jelenleg több mint nyolc hónapja a szupermarketek 25–28 százalékos költségszint mellett kénytelenek több száz terméket maximum 10 százalék árréssel árulni – ez hosszabb távon fenntarthatatlan. „A diszkontok köztudottan alacsonyabb költséggel és szűkebb választékkal működnek, így a szabályozás számukra kevésbé megterhelő.” A különbség egyre inkább torzítja a piacot a hazai, közepes méretű láncok és kis üzletek kárára.
„A széles választék miatt a szupermarketek bevételének nagy részét az árrésstop alá eső termékek adják, így ők sok esetben már nem tudják kitermelni működési költségeiket. A láncok választékszűkítéssel, akciók visszafogásával és költségcsökkentéssel próbálják mérsékelni a veszteségeket. A kisboltok helyzete még rosszabb: beszerzési oldalon sem tudnak olyan árakat elérni, hogy akár nullaszázalékos árréssel versenyképesek legyenek, mivel az őket ellátó nagykereskedők nem esnek az árréssapka hatálya alá, és a nagykereskedelmi árak sokszor magasabbak, mint a piacon, főleg a diszkontoknál alkalmazott fogyasztói árak. A kis boltok méretüknél fogva nem tudnak élni a közvetlenül a gyártóktól történő beszerzés lehetőségével sem, ezért több vidéki és városi kis alapterületű üzlet működése kerülhet veszélybe” – magyarázta.

Átrendeződik a piac

Neubauer Katalin szerint már most látható, hogy a kisebb kereskedők kiszorulnak bizonyos termékkategóriákból. Ha a szupermarketek visszaszorulnak, illetve kivonulnak az országból, az a hazai beszállítói körre is negatív hatással lesz, hiszen a diszkontok szűkített, sokszor import beszerzési listáival dolgoznak, így több száz kisebb magyar gyártó veszítheti el a piacát.

Az MNKSZ úgy látja, hogy azonnali, érdemi szakmai egyeztetésre van szükség. „Olyan megoldásokat kell közösen kialakítani, amelyek nem torzítják tovább a versenyt, és figyelembe veszik az egyes üzlettípusok eltérő költségszerkezetét – fogalmazott. – A cél közös, de az infláció féken tartása mellett fontos lenne megőrizni a jelenlegi kereskedelmi struktúra sokszínűségét, olyan környezetben, ami biztosítja a verseny tisztaságát, illetve a résztvevők hosszú távú működését.” Hozzátette: a versenyt torzító külső szabályozókat minimalizálni kell. Ennek érdekében a jelenlegi hatósági árrésszabályozási rendszer újragondolása elkerülhetetlen, főleg annak tudatában, hogy az októberi 4,3 százalékos inflációs számok alakulásában a vendéglátás nélkül számított élelmiszer-infláció mindössze 1,7 százalékot képviselt.

„A fentiek ismeretében meglepő volt az árréssapka további termékekre vonatkozó kibővítése, illetve az egész rendszer időbeni meghosszabbítása” – tette hozzá Neubauer Katalin.

„Nincs gazdasági logika az intézkedés mögött”

„Gazdasági szempontból nincs semmilyen hozadéka az intézkedésnek, rosszabb helyzetbe hozza az érintett vállalkozókat, valamint veszteséggel történő értékesítésre kényszeríti a rendelet hatálya alá tartozó terméket értékesítő kiskereskedőket. Az árrésstop bevezetésének indoklását nehéz bármilyen közgazdasági vagy piaci logika alapján megérteni” – véleményezte lapunknak az árrésstop meghosszabbítását és kiterjesztését Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.

„Egy szállító – amennyiben lehetősége van – igyekszik továbbhárítani a költségnövekedés hatását, ezzel szemben a kereskedő árképzési szabadsága az érintett termékek esetében korlátozott” – magyarázta a főtitkár. Amennyiben emelkedik a beszerzési ár, és ennek hatását beépíti a kereskedő az értékesítési árakba, akkor ennek akár inflációs hatása lehet, ha tartja mindeközben az értékesítési árat, akkor az árrés csökken. „Minél később történik meg a kivezetés, annál nagyobb lesz az inflációs sokk, ami sajnos inflációs várakozásokat gerjeszt.”

Egyre nagyobb a nyomás

A tagvállalati visszajelzések alapján a szabályozás a különböző méretű kereskedőket eltérően érinti. Az eltérő költségszerkezet és a szűkebb választék miatt az árrésstop hatása a kisebb üzleteknél fokozottan érződik. A főtitkár hangsúlyozta, hogy minden érintett szereplő igyekszik betartani a jogszabályt, de a mindennapi adminisztráció is komoly terheket jelent.

A cikk a Store Insider novemberi számábanjelent meg, mely letölthető digitális formában is.