Évről-évre aggasztó adatokat közöl nyár elején az Eurostat a magyar gazdaság és a hazai fogyasztók szemszögéből nézve. Az elmúlt évek trendjeiben ezúttal sem történt változás: Magyarország 72%-kal az Európai Unió fogyasztási rangsorának végén kullog, míg az egy évtizeden át minden évben sereghajtó Bulgária 74%-kal áll előttünk a legfrissebb adatok szerint.
A hazai közbeszédben gyakran másodvonalbelinek tekintett Európai Uniós országok gazdasági fejlődése ismét beárazta a magyar fogyasztók helyzetét. A Store Insider Online tavalyi elemzésében már jeleztük: ha nem történik drasztikus változás a hazai fogyasztásban, egy évtized után előfordulhat, hogy nem Bulgáriát, hanem Magyarországot találjuk az Európai Unió fogyasztási rangsorának végén.
Az Eurostat becsült adatai akkor azt jelezték, Magyarországon csupán az EU-átlag 70%-át éri el az egy főre jutó tényleges fogyasztás (actual individual consumption - AIC), miközben a korábban évtizedes lemaradással küzdő Bulgária (73%) is megelőzte hazánkat. A 2023-as vásárlóerő-paritáson alapuló adatok végül a sereghajtók közötti holtversenyt (70-70%) mutattak, így kétes dicsőségként a magyar a bolgárral karöltve lett az Európai Unió legszegényebb vásárlója.
A tavalyi előrejelzésekhez hasonlóan Bulgária most ismét átlépett rajtunk, miután a 2024-es ideiglenes becslések szerint Magyarország 72%-kal ismét egyedüliként kullog az Európai Uniós országok fogyasztási-rangsorának végén, míg Bulgária tovább tudott nővekedni (74%). A nemzetgazdaság fellendülése a fogyasztás beindulásával így csupán hiú ábrándnak tűnik az Eurostat statisztikáit vizsgálva, ezek szerint ugyanis egyszerűen nincs miből vásárolniuk a magyaroknak.
A háztartások anyagi jólétének mérőszámaként használt, vásárlóerő-egységben (purchasing power standards - PPS) kifejezett AIC értékek a júniusi adatok alapján az uniós átlag 72 és 141 százaléka között változtak az Európai Unió egyes országaiban. Az előbbi, skála alját jelző adat éppen Magyarországra vonatkozik, míg utóbbival a szokásoknak megfelelően ismét Luxemburgot találjuk a rangsor élén.
Mit mér az egy főre jutó tényleges fogyasztás?
Ahogy korábban bemutattuk, az egyes országok jóléti indexeként leggyakrabban az egy főre jutó GDP-t szokás említeni, ám ebből olyan, mindennapjainkat meghatározó tényezők hiányoznak, mint a megélhetési költségek alakulása, vagy éppen az infláció. Emiatt a szakértők szerint az egy főre jutó tényleges fogyasztás (AIC) a GDP-nél pontosabb képet ad a lakosság jólétének összehasonlítására az egyes országokban.
Az Eurostat definíciója szerint az AIC a háztartások által ténylegesen vásárolt összes árura és szolgáltatásra vonatkozik. Magában foglalja a háztartások által közvetlenül vásárolt fogyasztási cikkeket és szolgáltatásokat, valamint a nonprofit intézmények és a kormányzat által lakossági szinten nyújtott szolgáltatásokat (pl.: egészségügyi és oktatási szolgáltatások) is. Utóbbiak ára Magyarországon jellemzően az EU-átlag alatt, míg az élelmiszereké felette található.
A júniusi becsült adatokból – amelyek véglegesítése decemberre várható – kitűnik, Magyarország a skála alján ragadt, míg kelet-közép-európai szomszédaink nagyrészt folytatták felzárkózásukat. A hazai közbeszédben előszeretettel lesajnált Romániában immár az EU-átlag 88%-át mérték, noha egy évtizede még 5 százalékponttal előztük meg őket (ugyanekkor Bulgáriát 9%-kal). Kérdés, az év végi végleges adatok korrigálnak-e az aggasztó becsléseken, vagy 2025-re immár valóban a magyar marad az Európai Unió legszegényebb vásárlója?
