A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) tavaly március és december közti felmérésből kiderül, hogy a magyar boltok fele valahogy trükközik az árakkal. Az ellenőrök több mint ötezer boltot érintettek és összesen 79 millió forint bírságot osztottak ki.

A próbavásárlások alapján úgy néz ki, szinte mindenhol észnél kell lennünk. Az egyszeri fogyasztót a kisebb élelmiszerboltokban és a hentesnél próbálják meg a legnagyobb eséllyel csőbe húzni, de a piacon, a barkácsboltban és a pékségben is érdemes résen lennünk a pénztárcánk minél nagyobb tartalmára pályázó magyar boltosok miatt.

Senkit nem zavarunk össze az egységárral

A magyar törvények szerint a fogyasztóknak joguk van ahhoz, hogy információval rendelkezzenek a boltokba kerülő termékek eladási áráról. Ennek ellenére a felügyelők majdnem minden negyedik ellenőrzött termék esetében találtak valami kivetnivalót az árazással kapcsolatban.

Sokkal rosszabb volt azonban a helyzet az egységárak feltüntetése szempontjából, ahol az esetek majdnem egyharmadában találtak szabálysértést az ellenőrök. Jó hír ugyanakkor, hogy kevesebb volt a probléma ott, ahova az NFH már visszatérő vendégként érkezett, inkább az újonnan ellenőrzött boltoknak voltak hiányosságai, ezek a legtöbbször egész egyszerűen nem ismerték a vonatkozó jogszabályokat.

Voltak ugyanakkor egészen kirívó esetek is: néhány kereskedő egyszerűen feleslegesnek minősítette az egységárak feltüntetését, amelyeket szerintük a fogyasztók csak összekevernek a rendes árral. Sokszor arra hivatkoztak, hogy boltjukban nem található akkora választék egy adott termékből, hogy a fogyasztónak szüksége legyen az egységárra - vagyis a literenként, kilónként feltüntetett árra - ami optimális esetben a hasonló jellegű áruk közti tájékozódást teszi könnyebbé.

Bár a jelentés eredményei elég lehangolóak, és az előző évi eredményhez képest - amikor a felügyelők az esetek 44 százalékában találtak valamilyen szabálytalanságot - több is a kihágás, a tapasztalatok azt mutatják, hogy az igazán problémás helyek azok voltak, ahova a hatóság eddig nem, vagy csak nagyon ritkán jutott el. Összességében azért mégis van ok a bizakodásra: a már eddig is vizsgált helyeken egyértelmű a javuló tendencia.

Életveszélyes termékek

Nem csak az árakkal lehet ugyanakkor csalni: a próbavásárlások majdnem 15 százaléka esetében tapasztalták az ellenőrök, hogy a pénztáros többet kér a valójában fizetendő összegnél. A pénztárosok ilyen esetekben sokszor figyelmen kívül hagyták a leértékelt termékek kedvezményeit, nem kerekítettek megfelelően, rosszul adtak vissza, vagy egyszerűen csak rossz összeget ütöttek be a pénztárgépbe. A fogyasztóvédők tapasztalata szerint átlagosan 72 forinttal többet tüntet el a fogyasztók zsebéből a pénztárosok figyelmetlensége. A fogyasztók életét, vagy testi épségét veszélyeztető betiltott termékeket is találtak a fogyasztóvédők: összesen 20 boltban 70 ilyen termék forgalmazását tapasztalták a felügyelők.

Csak tudatos fogyasztókkal lesz változás

„A boltok árfeltüntetésekkel kapcsolatos mulasztásai az NFH által leginkább ellenőrzött területek közé tartoznak, azért tűnhet viszont úgy, hogy az utóbbi 2 évben hangsúlyosabbá vált a szervezet ilyen jellegű munkája, mert jobban kommunikálják az ellenőrzéseik eredményét a közvélemény irányába” - mondta Haraszti Anikó, a Tudatos Vásárlók Egyesületének (TVE) munkatársa.

Haraszti szerint az árfeltüntetésekkel azért van probléma, mert azokban a boltokban, ahol sok féle terméket lehet kapni, szinte lehetetlen hiba nélkül követni az árváltozásokat. Az NFH ezért inkább azt akarja elérni, hogy kirívó esetekre ne legyen példa, a kisebb kihágásokat valójában a rendszer részének tekintik.

A TVE munkatársa hozzátette: visszatérő probléma például az, hogy ugyanannak a terméknek az egységára más-más helyen különböző mértékegységekben van, amin a központi szabályozás - a mértékegységek egységesítése - például segíteni tudna.

Azzal kapcsolatban, hogy mitől javulhat a helyzet, Haraszti arra hívta fel a figyelmet, hogy az öntudatosabb fogyasztói magatartás elengedhetetlen ahhoz, hogy a cégek változtassanak: „Ha a vásárlók nem hagyják annyiban az őket ért sérelmeket, például a rossz árfeltüntetés esetén visszakérik a különbözetet, a boltok előbb-utóbb jobban oda fognak figyelni” – mondta Haraszti, ugyanakkor hozzátette: tartós javulás csak az NFH és a fogyasztók egyidejű nyomása esetén lesz tapasztalható.

Változott a módszertan

Az NFH a hasonló ellenőrzéseket korábban szezonálisan végezte, egész éves vizsgálatra először 2011-ben került sor, melynek tanulsága az volt, hogy a fogyasztók jogainak érvényesülése érdekében folyamatos hatósági jelenlétre van szükség. Az NFH jelentése szerint azzal, hogy az ellenőrzés folyamatossá vált, a kapott adatok nagyobb biztonsággal tükrözik a valós árfeltüntetési, illetve áralkalmazási gyakorlatot.